Századok – 1995

Tanulmányok - Gunst Péter: Az Osztrák–Magyar Monarchia mezőgazdasága a századfordulón VI/1219

A MONARCHIA MEZŐGAZDASÁGA A SZÁZADFORDULÓN 1227 keletkezett. Ugyanakkor Magyarország növekvő népességének élelmiszerigénye következtében gyorsan nőtt a gabonatermelés, valamint a sertéstartás. A19. század közepére tehát — a szükségletek megnövekedése következtében — válságba került a hagyományos mezőgazdasági termelés, mind technikáját és technológiáját, mind pedig termelési szerkezetét tekintve. Ugyanakkor az iparosodás fokozatosan elérte a Habsburg Birodalom nyugati felét, majd a század közepén Magyarországot is. Ez pedig az igények további, szinte robbanásszerű növekedését jelentette. A magyar mezőgazdaság azonban a hagyományos termelési eljárások megőrzésével csak rendkívül nehézkesen növelhette volna termelését. Radikális változásokra volt szükség ahhoz, hogy a magyar mezőgazdasági termelés növelése gyorsan kielégíthesse a kínálkozó s viharosan növekvő igényeket. Ezeknek a változásoknak szinte mindenoldalúaknak kellett lenniök. A termelési eljárások, technikák, a termelőeszközök és gépek modernizálása mellett a szállítás modernizálására, új alapokra helyezésére is szükség volt. S mindenekelőtt, mindezek alapjaként elkerülhetetlenné vált a jobbágy-földesúri viszonyok átalakítása, hiszen a szabad polgári földtulajdon általánossá válása alapvető feltétele volt a mezőgazdasági termelés modernizálásának. A Habsburg Birodalom parasztsága azonban nem volt elég tehetős ahhoz, hogy fokozatosan megválthassa feudális terheit, vagy ha igen, ez még évtizedekig eltarthatott volna. Ezért volt rendkívüli jelentőségű az 1848. évi forradalom az egész birodalom, elsősorban a birodaom parasztsága számára. A jobbágyfelszabadítás maga, s főleg abban a formában, amint végbement, vagyis állami megváltás segítségével, alapvető szerepet játszott abban a hatalmas fellendülésben, amely az egész birodalom mezőgazdaságát érintette az elkövetkező néhány évtizedben. Minden változásnak, ami bekövetkezett, első és elengedhetetlen feltétele volt a jobbágyfelszabadítás. A jobbágyfelszabadítás biztosította az átalakulás minden lehetőségét, mellette azonban egyidejűleg olyan tényezők is módosultak, amelyeknek a továbbiakban nagyon nagy szerepük volta Monarchia valódi gazdasági közösséggé válásában, s így mezőgazdasági termelése átalakulásában is. C.) Az egységes vámterület hatása a mezőgazdaságra Az 1850-es években alapvetően megváltoztak a közlekedés, a szállítás feltételei. A lényegi fordulatot a vasútépítés jelentette. Már az 1840-es évek végén megindult az első vonalak lefektetése, s viszonylag rövid idő, mintegy két évtized alatt Magyarország legtávolabbi körzetei is bekapcsolódhattak a közlekedésbe. Ezzel a magyar gazdaság az egész birodalom gazdaságához kapcsolódott, mégpedig nem csupán az ország nyugati részei, hanem az egész Kárpát-medence. A vasútvonalak ilyen gyors ütemű kiépülése viharos erővel kapcsolta a magyar mezőgazdaságot az örökös tartományok, sőt egész Európa piacaihoz. A vasútvonalak kiépülésével, s ezzel párhuzamosan a folyamszabályozás lebonyolításával leomlottak az akadályok a magyarországi gabonatermelés gyors ütemű kibontakozása előtt. Korábban az ország keleti feléről nem lehetett gabonát, vagy más mezőgazdasági tömegárút az örökös tartományokba szállítani. Most itt is lehetővé vált a legelők szántóvá alakítása, a gabonatermelés gyors ütemű fejlődése. A vasútvo-