Századok – 1995

Kisebb cikkek - Baán István: „Turkia metropolitája”. Újabb adalék a bizánci egyház történetéhez a középkori Magyarországon V/1167

1168 KISEBB CIKKEK ügyekben hozott döntéseket. Bár a szinodális döntés nyomtatott szövege néhány más névvel együtt nem tartalmazza az említett két kéziratban többletként előforduló néhány püspöknevet, N. Oikonomidés szerint semmi okunk sincs kételkedni azok hitelességében.7 A zsinaton ülésező püspökök listája korántsem fedi a konstantinápolyi patriarchátus notitia episcopatutum-át, mivel ezen az eseményen a szünodosz endémusza tagjain kívül csak azok a főpapok vettek részt, akik valamilyen okból épp a fővárosban tartózkodtak. Ióannész, Turkia elöljárója a metropoliták sorának végén szerepel, Keltzéné metropolitája után. Keltzéné és Pompéiupolisz között szokás szerint 3 vagy 4 püspöki szék helyezkedett el.8

Ezek a püspökségek a 10. század utolsó negyedében emelkedtek metropólia rangjára, amint arról a 8. számú notitia is tanúskodik.9

Pompéiupolisz esetében a pontos dátum nem határozható meg. 997. február 21-én kelt Sziszinniosz tomosza,1

0

amelyből nem lehet megállapítani, hogy Pompéiupoliszi Baszileiosz érsek volt-e vagy már metropolita. Turkia metropólia keletkezésének terminus a quo-ja tehát legkorábban a 10. század vége, mert az 1082-84 táján keletkezett 11. notitiában már tovább bővül a metropoliták sora.1

1

Másik támpontul szolgálhat a datáláshoz, hogy az 1028-as szinodális aláírások között az utolsó érsek Megisztosz, Zikkhia érseke. Az érsekek sora a metropolitáké után következett. A 10. századból való, 8. számú notitia szerint Zikkhia az utolsó előtti az érsekségek között,1

2

1082-84-ben már 3 érsekség követi,1

3

a 12. században egyre több,1

4

1342 táján pedig maga is metropóliává lesz.1

5

A szinodális lista tehát biztos, hogy a 11. notitiát megelőző állapotot tükrözi. Rögtön meg kell jegyezni azonban, hogy a notitia episcopatutum műfaja nem egyenlő a császári vagy a patriarchal kancellária által készített hivatalos püspökségjegyzékkel — ilyen alig maradt ránk —, hanem annál sokkal szélesebb körű. Magában foglalhat magánfeljegyzéseket (mint pl. Neilosz Doxopatriszé) vagy utólagos kompilációkat. Épp ez utóbbival találkozunk az E recensióban is, s ez teheti vita tárgyává a benne foglalt adat történelmi hitelességét. Kérdés, hogy egy ilyen dokumentumra mennyire lehet támaszkodni. Darrouzés megjegyzi, hogy a 11. notitiát nem lehet úgy tekinteni, mint amely a püspökségek hivatalos állapotát tükrözi egy adott időpontban.16

Ebből az a következtetés vonható le, hogy a 11. notitia alapján nem tagadható Turkia metropóliájának fennállása a 11. század végén. Neilosz Doxopatrisz 1142-43-as jegyzéke (a 14. notitia) sem megbízható forrás, felsorolása sok helyütt ellentétben áll a korból nyert adatokkal.1

7

A 12. notitia 1189 után keletkezett, a 15. pedig a 12. század végén. Az áttekintésből világosan kitűnik, hogy mindazok a listák, amelyek nem tartalmazzák Turkia metropóliáját, nem hivatalos vagy nem teljesen megbízható források. A belőlük nyert belső érvek alapján nem lehet tehát arra a következtetésre jutni, hogy 1189-ig nem létezett vagy létezhetett Turkia metropóliája. A 12. századi E recensio viszont pozitíve állítja ennek az egyháztartománynak a létét. Az egyháztartomány fennállása tehát a 11. század elejétől a 12.