Századok – 1995
Kisebb cikkek - Baán István: „Turkia metropolitája”. Újabb adalék a bizánci egyház történetéhez a középkori Magyarországon V/1167
KISEBB század végéig dokumentálható, mert a két okmány tanúsága, ahol említést nyer, egymást erősíti. Szeretnénk azonban pontosabban meghatározni a metropólia megalapításának a dátumát. Ehhez onnan meríthetünk segítséget, hogy a rangsorban Turkia után közvetlenül Rhószia következik. Tudjuk, hogy az orosz misszió 988-ban kezdődött, akkor azonban még csak püspöki szervezete volt a kijevi egyháznak. Vita tárgya, mikor szilárdult metropóliává a hatalmas orosz egyháztartomány. 1039-ből származik az első adat, mely szerint Theopemptosz metropolitai rangban ül a kijevi széken.1 8 O 1035 táján foglalta el méltóságát,1 9 de nem bizonyítható, hogy már akkor metropolitai kinevezést kapott volna, vagy pedig csali később lett azzá. Egy konstantinápolyi dokumentum 1039-ben még az érsekségek sorában tartja számon Rhósziát.2 0 Ezek az adatok is megerősítik, hogy az Oroszországot rangban közvetlenül megelőző Turkia 1028-ban nyugodtan lehetett metropólia. Az orosz kereszténység kialakulása nemcsak támpontot, hanem egyúttal párhuzamot is szolgáltat a bizánci fogantatású magyai' kereszténység történetéhez. Mindkettő ugyanabban a korban, missziós püspökséggel kezdődik, nálunk Hierotheosszal, az oroszoknál Theophülaktoszszal (988-1018 előtt), s néhány évtized múlva fejlődik fel a metropólia szintjére, ami az újonnan megtért népek esetében a nemzeti egyház csíráját hordozta magában. (A bizantinológiai szakirodalomban hosszabb ideig vita tárgya volt a Turkia név azonosítása. Egyes — elsősorban román — vélemények szerint nem egy országot, ill. területet CIKKEK 1169 jelöl ez az elnevezés, hanem egy népcsoportot, nevezetesen a vardarióta türköket. A 13. notitia függelékében azonban külön jelennek meg a „vardariótai" vagy „turkoi", akiknek püspöksége mindig Thesszaloniki alá tartozott,2 1 tehát semmiféleképp sem azonosítható Turkia egyháztartományával.) Kérdés, mely területen helyezkedett el ez a metropólia. Korábban volt olyan vélemény (Gyóni Mátyás), mely szerint az ochridai bulgár patriarchátus jogutódja, az autokefál görög érsekség joghatósága Magyarországra is kiterjedt, a Temes vidékére. Györffy György véglegesen tisztázta azonban, hogy a II. Baszileiosz császár privilégiumában szereplő püspökségek határai nem terjedtek túl a bizánci birodalom limesén.22 Ennél fogva Turkia metropóliája azon túl, kizárólag a magyar királyság területén keresendő. Pontosabb lokalizálása további kutatásokat igényel. Valószínűnek látszik az a következtetés, hogy a magyarországi, bizánci eredetű, megerősödő püspökségeknek egy metropóliába való összefogása összakapcsolódik vagy egybeesik Szent Istvánnak II. Baszileiosszal kötött szövetségével. Külön problémát jelent, hogyan illeszthető ez be a szentistváni egyházszervezésről eddig alkotott, hagyományos képünkbe. Újból fontolóra kellene vennünk azoknak a területeknek az egyháztörténetét, ahol nincsenek adataink az egyházmegye alapítására (pl. Kalocsa), vagy csupán legendás dokumentumokkal tudjuk alátámasztani (pl. Csanád). Az általunk vizsgált két görög dokumentum alapján bizonyítottnak látszik, hogy Szent István alatt bizánci szertartású, több püspökséget
