Századok – 1995

Kisebb cikkek - Baán István: „Turkia metropolitája”. Újabb adalék a bizánci egyház történetéhez a középkori Magyarországon V/1167

KISEBB CIKKEK Baán István „TURKIA METROPOLTTÁJA" Újabb adalék a bizánci egyház történetéhez a középkori Magyarországon A bizánci egyház magyarországi története írásos dokumentumokban igencsak szűkösnek mondható. Ennélfogva minden egyes felbukkanó új adat értékes adalék lehet, amely újabb, eddig ismeretlen szempontokat kínál megfontolásul. 1981-ben jelent meg először nyomtatásban az a püspöklista-kiegészítés, amely az Athosz-hegyi Eszphigmenumonostor 131. számú kódexe 61. lapjának rectóján és versóján olvasható (13. notitia, E recensio).1

Az 1577-ből származó kézirat a közreadó, J. Darrouzés szerint a 12. századi állapotokat tükrözi.2

A manuscriptum érdekessége, hogy a konstantinápolyi patriarchátus alá tartozó metropoliták jegyzékében a 60. helyen szerepel Turkia metropolitája. Ismeretes, hogy a korabeli bizánci források ezen a néven említik Magyarországot. Mivel a püspökségjegyzékekben ez az egyetlen hely, ahol Turkiát megemlítik, ezért behatóbb vizsgálatot érdemel. J. Darrouzés a bevezetőben nem tartja hitelesnek a Turkia elnevezést,3 illetve úgy nyilatkozik, hogy itt valójában Turszikonról van szó,4

ami a dél-itáliai Turci görög neve.5

Ez a magyarázat két szempontból nézve sem tűnik kielégítőnek. Egyrészt azért nem, mert ugyanez a jegyzés már egyszer, néhány sorral előbb említi Turszikont, mégpedig mint a listán az 54. helyet elfoglaló Hidrusz metropólia suíTraganeus püspökségét. Sehol sem fordul elő ebben a notitiában, hogy ugyanaz a helységnév kétszer is szerepelne. Elírásról, netán elhallásról tehát szó sem lehet. A másik érv, amely a Turkia elnevezés hitelessége mellett szól, a rangsorban elfoglalt helye. Az E recensióban az 59. helyet a metropóliák sorában Pompéiupolisz foglalja el, a 61-et pedig Rhószia. A hagyományos sorrendben, amelyhez a 11. századtól kezdve az összes püspökségjegyzékek hűen ragaszkodnak, Pompéiupolisz után közvetlenül Rhószia (Megalé Rhószia), vagyis Oroszország (Nagy-Oroszország) következik. Ha csupán ebből az egy jelenségből indulnánk ki, joggal tételezhetnénk fel, hogy egyedi esetről van szó a 13. notitiában: a tudós kompilátor tévedésből szúrta be a két metropólia közé Turkia egyháztartományát. Van azonban egy olyan adat, amely minden valószínűség szerint elkerülte a szöveg kiadójának figyelmét, mivel erre a kritikai apparátusban semmilyen utalás sem történt. Nevezetesen az, hogy két kéziratban, az áthoszi Dionisziu-monostor 120. számú, a 14. századból származó kódexében (f. 701-703v

) és a cod. Parisinus graecus 48. számú manuscriptumában (f. 255v-263, 15. sz.) is olvasható egy olyan püspöklista, melyen szintén szerepel Turkia metropolitája.6

Ezek tanúsága szerint Ióannész, Turkia metropolitája 1028-ban részt vett azon a Konstantinápolyban tartott zsinaton, amelyen Alexiosz Sztuditész patriarcha elnökölt, és amely különféle egyházi