Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
IIA VASELVE V AIDASÁG MEGALAKULÁSA 1145 1320 és 1420 között az omlási uradalom etnikai viszonyai gyökeresen megváltoztak. A négy eredeti szász falu közül csali Omlás őrizte meg szász jellegét, Orlát, Szecsel és Ecsellő román lett. A 15-16. század fordulóján még Omlás volt az uradalom főhelye (1488: peitinentia Hamlaz — walachi ville 7 habet; 1509: pertinentia septem sedium Omlaz) de végül Omlás is kivált az uradalomból s utána a hét román falu legnagyobbika Szelistye (Magna villa, Grossdorf) lett a vidék központja. A Lator (Lotru) és Sebes pataka közötti havasi ösvényeket azelőtt is azután is a szelistyeszéki románok őrizték. Ecsellő mint a Tompa család birtoka kivált az omlási uradalomból, ellenben a határán keletkezett Tiliska és a havasi utakat ellenőrző tiliskai vár továbbra is az uradalom része maradt. A 15. századi havaselvi vajdák közül Vlad Dracul (1436-1446) és II. Vladislav vagy Vlad fepei? (1446-1456) továbbra is viselték „Omlás és Fogaras hercege" címet. Miután Mátyás király 1462 év végén Vlad Tepe§ vajdát letartóztatta, elkobozta az erdélyi birtokait, 1464-ben a király Omlást és tartozékait, szentiváni Székely Mihálynak és Héderfái Istvánnak adományozta. Az utóbbi megengedte a .szerdahelyszéki szászoknak, hogy disznóikat az omlási uradalom erdeiben makkoltassák. 1467 márciusában a magyar országgyűlés elhatározta, hogy ezentúl Fogarast, Omlást és Radnavölgye uradalmát senkinek sem adományozzák, ezentúl ezeket a Magyarországra menekülő moldvai és havaselvi vajdák használatára bocsássák „ha a körülmények megkövetelik". Fogarast és Radnavölgyét még elajándékozták a román vajdáknak, Omlás többet nem jutott a vajdák kezére 1468-ban Fogarast és Omlást még az erdélyi vajdák officiálisai igazgatták, de 1469 novemberében Mátyás király Fogarast és Omlást tartozékaival együtt a szász Hétszéknek adományozta. Ezzel tulajdonképpen visz -szaállt a 13. századi helyzet, amikor még Fogaras és Omlás (akkor Székes) uradalma Szeben vármegyéhez tartozott. A 15. század végétől Omlás Szebenszék más szász falvaival együtt fizeti az adót.142 3) A havaselvi román államalapítás és annak erdélyi következményei. A Szeben megyei románság az 1290-es évekig a magyar királyság havasi gyepűit védte s ezért kenézekből álló nemessége a székelyekkel és a szászokkal egyenlő jogokat élvezett. Az 1285. évi tatáijárás után azonban megváltozott Magyarország védelmi rendszere és a fogarasföldi kiváltságos királyi románság egy részének kitelepedésével megalakul a havaselvi magyar határvidék. Ez csak a Prahova és Olt között lehetett, hiszen a Teleajen (Utas) és Bodzától keletre lévő részek akkor közvetlenül a királysághoz, illetve a Székelyföldhöz tartoztak. 1290 után Fogarasfold megszűnt határvidék lenni, ezért az itteni plájőrző románokat — azokat, akik nem távoztak Havaselvére — a Szörényi bánságot Orlát vidékével összekötő Nagy Havasi Út őrzésére az akkor Székesnek nevezett Salgó vagy Omlás uradalma területére telepítették. Úgy tűnik, hogy Litovoi szörénységi román vajda lázadása (1272)14 3 óta ezen havasi út biztosítása fontosabb volt, mint az Olt szurdokának őrzése. A hagyomány szerint fogarasföldi származású (Radu Negru) havaselvi vajdai család havaselvére való kitelepedése óta a nemesség (bojárság) tehát három fele szakadt: ezért nem véletlen, hogy a román vajdák a Havaselve vajda címe mellett kezdettől fogva viselték Fogaras és Omlás hercegi címét is. Az első oklevelesen ismert havaselvi román vajda Tocomer fia Basarab (1332: in terra Tran-
