Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
1146 BINDER PÁL salpina per Basarab filius Thocamerii scismaticum).144 Kb. 1325-ig a magyar királyok hűbérese volt I. Basarab (11352) felesége a Kökényes-Renold nembeli Dobokai Margit volt.145 Ha a havaselvi román vezető réteg valóban fogarasföldi származású, akkor magától megoldódik az erdélyi (főleg Brassó és Szeben megyei) román nemesség eltűnésének, illetve jogfosztásának feltételezése. Az utóbbi években, különösen az erdélyi szász történeti irodalomban honosodott meg ez a nézet. Például Paul Philippi 1990-ben közölt tanulmányában úgy véli, hogy románok is részesei voltak a magyarországi nemességnek, de végül is Nagy Lajos a schizmatikusat kizáró rendelete (1351) fosztotta meg a magyarországi románságot nemesi rétegétől s ettől kezdődően az erdélyi „unió trium nationumból" is kiszorultak a románok.146 Ha azonban a havaselvi román elit legalábbis részben fogarasföldi (magyarországi) származású, úgy a kérdés egészen másképpen tevődik fel: ez a román nemesség önként távozott, Havaselvén a szent koronától függő vajdaságot, majd államot alapított s 1330 után a függetlenedett Havaselve elitjét képezte. A Kárpátokon belül maradt román nemesség — főleg ha katolizált — Hunyadban, Fogarasföldön, Máramarosban megőrizte nemesi kiváltságait, de magát már magyar nemesnek tartotta. Paul Philippi véleménye a román nemességnek vallási okokból való kiiktatására már a legújabb népszerűsítő tanulmányokban is fellelhető.14 7 Összefoglalás Miután a magyar királyság határa elérte a Kárpátokat, a havasi gyepűkapuk őrzését síklakó magyarra vagy szászra nem bízhatták. Ezért a székelyek és románok havasőrző szerepe a 12. század végétől lett fontos. A szebeni ispánnak alárendelt románok és besenyők őrizték az akkor Kerci havasoknak nevezett Fogarasi havasok ösvényeit s az Olt talmácsi áttörését és 1210-től kezdve a magyar királyság hadjárataiban is részt vettek. A fogarasföldi és talmácsi románok és besenyők erdeit és vizeit az ófóldi szászok is használhatták. 1241 után a kerci románok a Brassói ispánság területén is településeket alakítottak, illetve megszállták a tatárok által elpusztított katolikus falvakat. A havaselvi magyar terjeszkedés két utat választott: a keleti, a Duna réveihez vezető utakat az orbai székelyek fennhatósága alá vonta s az Utas (Teleajen) völgyében megalakult egy székely megye,14 8 addig a központi, kunországi részek vezetését román vajdákra bízta. Az 1285-ös tatárjárásban a székelyek mellett a románok is kitűntek a gyepűkapuk védelmében. A fogarasföldi románok egy része átkelt a Kárpátokon és 1290 után megszervezte az akkor még a magyar koronának alárendelt Havaselve (Terra Transalpina) vajdaságot, más részét pedig a Székes vagy Salgó váruradalmában telepítették. A 14. században az önállósult havaselvi vajdák minden adománylevél nélkül bírták Fogarasloldét és Omlást (a régi salgói uradalmat). A havaselvi román elit eleinte magyarországi nemesnek számított, de 1330 után önálló államalapító és államfenntartó bojársággá alakult. Ez a kiválás döntő mértékben meggyengítette a magyarországi és erdélyi román elitet s majd a vallási elkülönülés miatt elszűkült az önálló erdélyi román nemesség kialakulása. Erdélyen belül is élesen elválik a Fogarasföld és a szász lakta Szeben megye; 1308-
