Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
1136 BINDER PÁL (pro recompensatione damnorum ipsis ultra montes nivium partem contulit Comaniae, in qua cum dicti magister et fratres Castrum munitissimum construxissent).81 Ez a kunországi erős vár minden valószínűség szerint a Rukkor feletti Királykővára (Orá(ii) lehetett. IX. Gergely pápa egy másik, ezúttal II. Endrének 1231. április 30-án írt leveléből megtudjuk, hogy a német lovagok sokat tettek Magyarország védelmére a kunokkal szemben; nagy költséggel és munkával öt erős várat építettek (ipsi pro colenda et munienda terra eadem, per quam Comanis regnum Ungariae multipliciter perturbantibus frequens introitus et exitus habebatur numerosam pecuniam expenderunt, ibi cum multo laboré ac proprii effusione cruoris quinque castra fortia consturendo)ß2 Az említett öt vár közül Földvár, Keresztvár vagy Cruceburg, Feketehalom vára és Rukkor vár biztosnak mondhatóan azonosítható. Az ötödik valószínűleg a Persányi hegységben, az apácai Országút vidékén keresendő. Itt az 1970-es években feltárt kománai váj- jöhet számításba (ahol keresztpecsétes kerámia is előkerült).8 3 Vagy az alsórákosi Várpatak völgyében, a völgytorkolattól mintegy fél kilométerre egy cukorsüvegalakú, 50-60 m magasságú sziklahegyecskén levő Mihályvára. A déli nyereg felett 30 méternyire van egy kőtorony fundamentummaradványainak két méter széles tölcsére. A körtorony alatt diabáz sziklába vágva méter vastagságú fal futott körbe. Mészberakott fundamentum-falainak nyomai több helyen látszanak. Mészhabarcsos nagyobb faltöredékek a várhegy lábához legurulva ma is látszanak (Imreh Barna).8 4 Körülbelül négy év telt el a lovagrend kiűzése óta, midőn Barsz kun fejedelem személyesen akart katolikus hitre térni s ezért küldöttséget menesztett Erdélybe, hogy őt megkereszteljék.8 5 IX. Gergely pápa is értesült a kunok egy részének megtérítéséről, és 1227. június 31-én kelt levelében Roheit esztergomi érseknek legátusi megbízatást adott Kunország és az ezzel szomszédos Brodnikföld területére. A pápa 1228. március 21-én Bélához intézett leveléből kitűnik, hogy a királyfi Robert pápai legátussal belépett a kunok földjére. Tehát 1227-ben vagy 1228-ban maga Béla iíjú király is részt vett a kunok megkeresztelésén és akkor a kereszténnyé lett kun fejedelem országa a magyar király fennhatósága alá került. Béla 1228 után hozza létre a Szörényi bánságot s az első bán, Lukács 1233-ban szerepel először.86 Az összefoglaló munkák a kun püspökség megszervezését főleg a dominikánusoknak tulajdonítják, hiszen az új egyházmegye püspöke a domonkosok magyarországi rendfőnöke, Teodorik lett. Kunország tehát 1228 óta lett volna Magyarország kiegészítő része (terra sua). 8" Itt azonban megfeledkeznek arról, hogy a német lovagrend már 1222 óta birtokolta Kunország és a Brodnikíold egy részét és a barcai dékán a havaselvi katolikusok felettese is volt. Az esztergomi érseknek Közvetlenül alárendelt kun püspökség két részből állott: a) A Kárpátokon belül „in partibus fidelium" magában foglalta a Szebeni prépostság, a Borcai és Orbai esperesség területeit. A barcasági dékánsághoz tartozott az 1241. előtti időkben az Olt és Persány közötti 6 plébánia, amelyeket az erdélyi püspökség magának követelt. Ezért ezen plébániák hovatartozásáról szóló oklevélben egyaránt szerepel a kun püspök és az esztergomi érsek (episcopo
