Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
IIA VASELVE VAJDASÁG MEGALAKULÁSA 1137 Ultrasilvano contra Leonem de Dubucha, Gotfridum de Aqua calida, Nicolaum de Cormosbach, Conradum de Venetiis, Bernardum de Debran, Hermannum et Gerlacum sacerdotes de Sarcam Ultrasilvanae diocesis).88 A tatárjárás pusztításait csak Sárkány élte túl, de ez egyházilag végig a Barcasághoz tartozott. Brassó városa első említése (1235) óta a kun püspökséghez tartozott. b) A Kárpátokon kívül, tehát a havaselvi részeken, „in partibus infidelium" a kun püspökség területére költöző magyarok, németek és egyéb igazhívők (nonnulli de regno Ungariae tarn Ungari quam Theutonici et alii orthodoxi) ki voltak téve a görögkeleti román püspökök hatásának (episcopo Cumanorum, qui loci diocesanus existit, sed a quibusdam pseudoepiscopis Graecorum ritum tenentibus).89 A legtöbb kutató a kun püspökség területére költözött magyarokban és németekben a moldvai csángók elődeit látja. Ez azonban tévedés. Ekkor Kunország Havaselvével volt azonos, tehát itt a mai Munténia (Oláhország) és nem Moldva értendő. A magyar királyság azonban különbözőképpen kezelte a fennhatósága alá jutott Brodnik-loldet és Kunországot. 1) A Brodnikföld, tehát a Tatárhavas-hágót a Duna réveivel összekötő terület gazdaságilag fontos volt, hiszen ezen lehetett legjobban megközelíteni a génuai kereskedőtelepeket. Az Utas (Teleajen) völgyébe a kun püspökséghez tartozó Orbai-szék folytatásaként megszerveződik egy székely megye (Judeţul Secuieni), amely mint közigazgatási egység a 19. századig fennmarad. Hosszabb-rövidebb megszakítás után Nagy Lajos 1358. évi kereskedelmi szabadalma a brassóiaknak jó bizonyíték arra, hogy a magyar királyság a Szeret alsó folyása és Bodza közötti részt közvetlen fennhatósága alatt tartotta. Ez azért is fontos volt a magyar király számára, mert a dalmát tengerpartot Velence egy ideig elfoglalta.90 28 évvel Havaselve függetlensége elnyerése után, 1358-ban Nagy Lajos a Bodza és a Parahó, illetve az Ilonca (Ialomiţa) és a Szeret Dunába ömlése között szabad kereskedést biztosít a brassóiaknak (ut vos cum vestris mercimoniis et quibuslibet rebus inter Bozam et Prahov a loco videlicet ubi íluvius Ilontha vocatus in Danubium usque locum ubi íluvius Zereth nominatus similiter in ipsum Danubium cadunt transire possitis libere et secure).91 Az oklevél említést sem tesz havaselvi állam hatóságairól vagy vámjairól, ezek tehát ezen a területen ekkor még nem gyakorolhatták fennhatóságukat. A Prahova és a Bodza között van az Utas völgye, ez ekkor Székelyföldhöz, tehát közvetlenül Magyarországhoz tartozik. Ennek közvetlen előzménye a Német Lovagrend, amely a Tatárhavas-hágótól (finis terra Cruceburg) egész a Duna révéig (terra prodnicorum) bírta ezt a területet, jobban mondva az Utas-völgyi utat. 2) A tulajdonképpeni Kunország tehát csak az Ölttől (a Szörényi Bánság keleti határától) a Prahováig terjedt. Itt mái- a 13. század közepén román vajdaságok voltak. 1247-ben IV Béla a jeruzsálemi ispotályos rendnek adja a Szörénységet (Terram de Zeurino) az Olt folyó és az erdélyi havasok közötti Kunországot (a fluvio Olth et alpibus Ultrasilvanis totam Cumaniam), kivéve Szeneszlav román vajdaságát (excepta terra Szeneslai woianode Olatorum, quam eisdem relinquimus, prout iidem hactenus tenuerunt... proterquam de terra Szeneszlay).92 Kunországot Makkai László magyar-román kondomíniumumnak nevezte.9 3
