Századok – 1995
Közlemények - Kovács László: Újra a nagyharsányi kincsről és a Lancea Regis köriratú denárról V/1075
10í<2 KOVÁCS LÁSZLÓ zásának közreadását.10 9 így a jelen helyzetben a kincs nem végleges érmelistáját csupán egyetlen, a magyar numizmatikát leginkább érdeklő verettel bővítettem: 269. I. (Szent) István király (1000-1038) 1000/1001 fordulóján veretett H2 (Dbg. 1706a) típusú denárának változata, elkülönítésére Huszár Lajos rendszerét követve a H2a jelölést javasolom! A kelci kincset a 11. sz. elején ásták el. Korábbi feldolgozói szerint az esemény terminus post quem dátumát az utolsó vereteinek, IV Henrik bajor és III. Boleszláv cseh herceg denárainak 995, ill. 999 utáni, s egyöntetűen 1002-ben lezárult kibocsátása adja meg, hiszen nem került a kincsbe a bajor herceg német királyként (1002-1014) veretett érméje, sem a cseh herceg utódjainak pénze. E felfogásnak megfelelni látszik I. Bernhard szász herceg denárainak előfordulása is a kincsben, ugyanis ő 1011-ig uralkodott, s Hermann Dannenberg éppen azt a Dbg. 585. típusú dénárt tartotta legkésőbbi kibocsátásának, amelyből a leletben 3 példány is felbukkant.110 Abból, hogy Jifí Sejbal a hozzám írott levelében a kincsből pótlólag begyűjtött összes érme ismeretében továbbra is III. Boleszláv cseh denárát tekintette a kincs legfiatalabb veretének, három következtetés vonható le: 1/ a még közöletlen leletek között ennél fiatalabb érme nem volt, 2/ feltevése csak altkor érvényes, ha kimutatható: III. Boleszláv e denártípusát később bocsátotta ki az I. (Szent) István koronázása alkalmából 1000/1001 fordulóján veretett H2a dénárnál. Ellenkező esetben ugyanis a H2H2a dénár a kincs zárópénze, 3/ nem fogadta el Viktor Katz álláspontját a 270. sz. érme kibocsátójával kapcsolatban,11 1 de nem is számolt a kincs keltezésében Adéla grófnő 2 denárával. Utóbbi összefügghet azzal a legújabb állásfoglalással, miszerint Adéla grófnő 990 és 1016 között verette denárait,11 2 tehát a kincsben felbukkant példányai nem szerepelhetnek annak zárópénzeként. B.2. A H2a dénár leírása cs leletei: Mindemellett a Jifí Sejbal leveléhez mellékelt fényképek nem várt meglepetéssel szolgáltak. Kiderült ugyanis, hogy a kincsben a H2 dénárnak (1. kép 1) a többitől eltérő, fennebb H2a típusjellel ellátott változata (1. kép 2) látott napvilágot, amelyről korábban a stockholmi múzeum ismeretlen svédországi lelőhelyű, kissé körülnyírt példánya (1. kép 3) és egy elveszett érmének Hermann Dannenberg által közölt rajza (1. kép 4) alapján szereztek a szakkörök tudomást. Mivel első ránézésre egyértelmű volt, hogy a stockholmi és kelci példány akár azonos verőpárral készült, a változatnak a típusával összevetett leírása e két példány alapján biztonsággal elkészíthető. A stockholmi múzeum ismeretlen svédországi lelőhelyű denárát első közlője, Peter Berghaus II. Konrád német király (1024-1027) 1025-1030 között Regensburgban kibocsátott pfennigének, s talán a király ottani látogatásakor veretett, az uralkodó felségjogát a királyi lándzsa ábrázolásával megjelenítő különleges érméjének tekintette.113 Az előlap körirata a magyarországiakéval egyezően ugyan +LANCEA.REGIS, de sajátosan fordított állású, balra mutató alapvonalú L betűvel. A belső körben a lándzsát tartó kéz nem a felette felhőként értelmezett
