Századok – 1995
Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033
A MAGYAR FEJEDELEM ÉS KÍSÉRETE A 10. SZÁZADBAN 1045 (Szakonyban ismerjük a köznép és a középréteg temetőjét is, Gádoroson csak az előkelők családját találták meg). Természetesen csak az egyidejűleg használt temetőket vehetjük számításba. A bashalmi kiscsaládi és a mellette levő köznépi temető egyidejűsége nincs bizonyítva, mert az utóbbinak csak I. László kori síijai ismertek. Az elkülönült kiscsaládi temetőkben megközelítően azonos a férfi és a női sírok gazdagsága, társadalmi helyzetük, rangjuk mellékletekben is tükröződik. A leggazdagabb sírokban gyakran a temetők „alapítói" nyugszanak. Néha gazdag férfiakat találunk a temető megnyitásátjelző sírokban (Kiskeszi), de többnyire gazdag nők sírjaival kezdődnek a temetkezések (Artánd, Érsekújvár). A második nemzedék előkelői már magányosan temetkeznek (Artánd). A gazdag férfiakat néha korábbi temetkezési halmokba temetik (Zemplén), egyáltalán nem rejtve. Hasonlóképpen jól láthatók azok a sírok, melyeket domboldalakban ástak meg (Bodrogszerdahely, Beregszász, Tarcal). Az új temetkezési szokások érvényesülésével magyarázhatjuk a gazdag férfi sírok eltűnését. A törzsi nemesség hatalmának és jogi állásának öröklődővé válásával gyakorlatilag nincs szükség a hivalkodó külsőségek bizonyító erejére. Másfelől pedig egy sikeres harcos külső, és másvilági reprezentációja gazdagabb is lehet, mint egy nemesé. A meggazdagodott kíséret tag bármily pompásan is feszít kitüntetései alatt, ettől még nem lesz nemes. De ha később a fejedelem vagy más rangú vezetője szolgálatában „hivatalt" kap, megindul a nemessé válás útján. Abban a pillanatban, amikor a nemesi rang biztosított, már nincs szükség a temetkezés pompájára.0 0 A társadalomban meghatározó szerepe a férfiaknak volt. A hagyományok átalakulása viszonylag gyorsan megtörtént, minden esetre a germán királyságokban lezajlott változáshoz képest viharos gyorsasággal. A női temetkezések még sokáig őrizték a régi szokásokat, de egyre szűkösebb keretek között. Még a 10. század közepe után is előfordul sírjaikban a díszes ruházat vagy a lószerszám (Szeged-Bojárhalom). Artándon a negyedik nemzedékben is találkozunk honfoglalás kori női ékszerekkel. A férfiak sírjaiban azonban már az első generációban is ritka egy-egy fülbevaló vagy hajkarika. A pénzforgalom megindulásával legfeljebb a halotti obulus jár nekik. A honfoglaló magyaroknál a gazdag sírok két generáción keresztül mutathatók ki. A harmadik generáció már azokban a közösségekben (családokban) is jóval szegényesebb, amelyek tehetőssége változatlan maradt. A Dunántúlon, ahol a törzsi alapokon kialakult nemességgel leginkább számolhatunk, már a második generáció is ritkán mutatható ki. Keletebbre haladva egyre több a biztosan második nemzedékhez tartozó gazdag sír, és a Kőrösöktől délre fekvő területen a harmadik generációban is vannak lovas sírok. Ez világosan jelzi, a társadalom átalakulásának nyugatról keletre való lassú mozgásirányát. Budapesten, az ország közepén alig tudunk a második nemzedékhez tartozó középrétegbeli temetkezést kimutatni. Néhány fegyveres sír-, sőt csali fegyver jelzi jelenlétüket, vagy fegyver nélküli lószerszámos temetkezések. A 10. század közepén vagy röviddel ez után új „fegyvernem" jelenik meg: a kétélű kardok.6 1 Az európai fegyverzet átvétele a mélyreható változások másik jele. Ebben a környezetben a kétélű kardok a fejedelmi kíséret modernizálását jelzik, máshol a származásuknál fogva nemes előkelők igyekeztek lépést tartani az új módival. A
