Századok – 1995
Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033
1034 MESTERIIÁZY KÁROLY hogy a Csepel-sziget a király egyik ménesének telephelye, hogy Kurzán vára, feltehetőleg a római amfiteátrum a Kartal, ill. Kurszán nemzetség birtoka volt, és Fejéregyházán volt Árpád sírja. Milyen korai időre vezethetők vissza az anonymusi hagyomány szálai? 1. A Csepel-sziget, függetlenül attól, hogy nevét kitől nyerte, királyi udvari birtokként tűnik fel okleveleinkben, sőt a zalavári apátság 1019-es hamis összeírása szerint Szt. István idejében insula Schepel volt a királyi ménes egyik őrzési helye.5 így valószínű, hogy Anonymus valódi hagyományt őrzött meg, akár a 10. század első feléből. 2. Pest megyében volt egy Kartal vagy Kurszán nemzetség, melynek tagjaként Uza fia Péter váltakozva fordul elő 1247-ben, 1263-ban és 1276-ban.6 E nemzetség Korzan neve azonos annak a honfoglaláskori Cussal rex vezérnek a nevével, akit 904-ben egy lakomán a bajorok meglepnek és megölnek. Azonos e személy azzal a Kuszánnal, aki Árpádnak vezér-társa volt a 894-896. évi bolgár-bizánci harcok idején, s akinek nevét Georgius Continuatus tartotta fenn. Az ő apjáé volt Anonymus szerint a hévízektől Százhalomig tartó Dunapart, azaz Kündüé, és fia, Kurszán kapta a később az ő nevéről nevezett várat. E várat egy 1332-es és 1373-as oklevél is mint Kurchan várát említi. A hatáijárás e pontját azonosították később az óbudai amfiteátrummal, melyet Györffy Gy. is elfogadott.7 GyöríTy Gy. és Szűcs J. szerint e Kurszán volt a honfoglalás idején a magyarok szakrális fejedelme, a Kündü. Ellenkezően vélekedik Kristó Gy., aki szerint a gyula méltóságot viselte Kurszán.8 Bárki is volt Kurszán, az ország egyik fejedelme a honfoglalást követően röviddel Óbudát választotta központjául. Nemzetségének tagjai három évszázaddal később is maradványbirtokosok Pest megyében. Talán nincs okunk kételkedni abban a hagyományban sem, hogy hol temették el Árpádot. Bár e hagyománynak sincs korábbi forrása, de hogy nem merő kitalálás, azt a későbbi adatokból sejthetjük: Árpád sírja zarándokhellyé vált. Kérdés persze, hogy a szent királyok dinasztiájának megalapítóját mikortól tisztelték e módon, és e tiszteletnek volt-e pogány kori előzménye. A török népeknél szokás volt a kagán vagy a bég síiját szentnek tekinteni. Ha igaz, hogy Árpád síija fölé kápolnát építettek, akkor az mindenképpen egy pogány kultusz továbbélésének bizonyítéka.9 Az Árpád-ház fejedelmei Anonymus hagyománya szerint a 10. század első évtizedében birtokukba vették az ország közepét. Ha ennek a híradásnak nem adnánk hitelt, akkor a 10. század közepe, 955 tája lehetne az az időpont, amikor ez bizonyos lehetne. A 14. századi krónikakompozíció ugyanis arról számol be, hogy Taksony fejedelem egy késői leszármazottját, Levente herceget 1047-ben ott temették el, ahol 972 előtt maga Taksony fejedelem is temetkezett.1 0 Nincs kétségünk, hogy ez udvarhelyet már a fejedelem életében is Taksonynak nevezték. A Csepel-sziget északi végének közelében fekszik.1 1 Taksony elődje a fejedelemségben Bíborbanszületett Konstantin szerint Fali vagy Falicsi volt. Nevét a Fájsz helynevekben keresik Pauler óta, melyek közül négy a Dunántúlon fekszik (pl. Veszprémfajsz), egy a Duna mellett Tolnával szemben, egy Zágrábnál és egy Erdélyben. Sírhelyét valamelyik szállásán kereshetjük.1 2 Ezek alapján már Fájsz uralkodása idején is a Duna mentén volt a
