Századok – 1995

Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033

Mesterházy Károly A MAGYAR FEJEDELEM ÉS KÍSÉRETE A 10. SZÁZADBAN A magyar Anonymus a honfoglalás eseményeit a szemtanú biztonságával mutatja be — az eseményeket követően 300 évvel. Művét ezért többnyire regényes elbeszélésnek tekintik, hitelét a korai időkre megkérdőjelezik. A forráskritika kimutatta, hogy csak saját korára nézve tekinthető forrásmunkának, bár egyesek számára ez a kor is vitatott. A honfoglalás korára, ill. a 10. századra vonatkozó „tudósításai" tehát csak akkor állják meg a helyüket, ha a 12-13. század fordulójára igaznak bizonyuló adataiból visszakövetkeztethetünk a korábbi évszázadokra. És nem árt, ha tőle független források is igazolják vagy támogatják elbeszélései hitelét. Nehezebb állást foglalni olyan esetekben, amikor a látszólag vagy ténylegesen is kifogástalan adatoknak ő az egyetlen forrása. Ilyenkor a történész koncepciója szokott győzedelmeskedni, és ennek érdekében értelmeződik, vagy hull ki a forráskritika rostáján Anonymus (és mások) adata, híradása. Témánk szempontjából Anonymus elsőrendű forrásnak számít, hiszen a régészetileg is kutatható kérdések történeti adatai szinte kivétel nélkül csak nála fordulnak elő: 1. hol volt a honfoglalás idején a fejedelem szállása, hol laktak vezérei, népei és szolgái? 2. Ebből következően hol élt a fejedelmi kíséret, hogyan nézett ki? Anonymus adatai három ponton kapcsolódnak témánkhoz. A 44. fejezetben a Nagysziget, azaz a Csepel-sziget elfoglalásáról szól. Árpád vezér dél felől előnyomulva elérkezik a szigethez, és látva annak szépségét és gazdagságát, elhatározza, hogy ez lesz a vezéri sziget. Ide terelteti lovait, és kinevezi lovászainak vezetőjéül Csepel nevű vitézét.1 A 46. caput Pannónia elfoglalásáról számol be. Árpád vezér a Nagyszigetről észak felé vonul, majd alkalmas átkelőt találván, átkelnek a Dunán. A túloldalon Attila király városában találják magukat. Áldomást tartanak, Árpád vezér pedig híveinek birtokokat adományoz. Egyet közülük néven is nevez: Kendének, Kurzán apjának adta a partvidék egy szakaszát, hozzá egy várat is, melyet azóta is Kurzán várának neveznek.2 A harmadik adat Árpád haláláról számol be, és Árpád sírhelyét írja le: egy kis folyónak a forrása felett temették el, amely Attila király városába folyik kő mederben. Azon a helyen később a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére templom épült, melyet Fejéregyházának hívnak.3 Az ország közepének meghódítása egészen biztosan nem így történt, hiszen tudjuk, hogy Pannónia elfoglalására csak 900-ban, mintegy öt évvel későbben került sor.4

De a 12. század végén tényként ismerhették Anonymus kortársai,