Századok – 1995
Tanulmányok - Makkay János: Decebál kincsei V/967
1026 M Ali KAY JÁNOS 172 Egy újabb óperzsa feliratról. AT 1,1954, pp. 29-40. Nem ismerjük a merész feltevés tudományos visszhangját, de amatőr sejtésünk szerint Dareios Erdélybe került felirata és Darius erdélyi sírkincse ugyanabba a kategóriába, a legendák sorába tartoznak. 173 Források, Köleséri 1717/1780, 18-19., pp. 29-30. - Kende res i 1812, p. l.-Hene 1836, pp. 84-85. - de Gerando I, 1845, p. 245. - Daicouiciu-Ferenczi-Glodariu 1989, p. 123. - Ferenczi-Ferenczi 1989-1993, p. 96. 174 Kővári 1857, pp. 26-34. - Források, Köleséri 1717/1780, 18-19., pp. 29-30. 175 Gottlieb Brandsch: Georg Marienburg(er), ein vergessener siebenbürgisch-deutscher Dichter. Mitteilungen aus dem Baron Brukenthalischen Museum 9-10, 1944, p. 34. A 42. jegyzet (p. 76) hozzáteszi, hogy „Die beiden letzten Zeilen - mit Bleistift hineinkorrigiert - lauteten ursprünglich: seither besuchen nur Cameralisten und irrende Ritter den Schacht. Sie enthalten wohl eine uns heute nicht mehr verständliche Anspielung." - Vö. Makkay 1995, pp. 69-70. 176 Források, Benkő 1,1834, pp. 16-17. 177 Kővári 1852, pp. 21-44. 178 Nagy Péter: Az Argirus-kérdéshez. In Gergei Albert: Argirus históriája. Bp., 1986, pp. 7-54. 179 Diodorus 21,12. - Strabán: Geógraphika 7,302 és 305. - Plutarkhos: Vitae Parallelae, Demetrios, 52. - Pausanias, 1,9,6. - Iustinus: Epitomae Ilistoriae Philippicae Pompeii Trogi, XVI, 1. 180 H. Volkmann in dem Kleinen Pauly, Bd. 3, 1979, c.841. 181 Torbágyi 1991, pp. 42^3. 182 I. Glodariu-EJaroslauschi-A.Rusu: Die Münzstätte von Sarmizegetusa regia. Ephemeris Napocensis 2, 1992, pp. 57-68. 183 Vickers 1992, pp. 53, 57,62, 71. - Vwkers 1990, pp. 613-616. 184 Vickers 1992, p. 71. 185 Források, Kenderest 1812, p. 48. - Finály 1916, pp. 14-15: „Spuren eines Gebäudes, das allen Umständen nach ein beträchtliches Manipulationswerk und vielleicht zugleich Metalldepositorium war." 186 1989, pp. 211-216. 187 Ibid. Fig. 2,1-4. 188 Vickers 1992, pp. 54, 58. 189 Vickers 1992, p. 58. - A trák-dák ezüstedények keleti kapcsolataihoz legutóbb F Fischer: Vom Oxus zum Istros. IstMitt 43,1993, pp. 319-329, és M. Pfrommer: Ein Grab - Drei Kulturen. IstMitt 43, 1993, pp. 339-349. 190 Moscalu 1989, p. 214. - Itt köszönöm meg László Attila segítségét a hazai könyvtárakban érthetetlen módon hiányzó régi és új romániai irodalom beszerzésében. 191 A. Fol-I. Marazov: Trakija i trakite. Szófia, 1976, számozatlan képek. 192 Moscalu 1989, p. 214. 193 Heivdotos VII,27-29. - Vickers 1990, p. 614. Az 1989. októberi aranyárfolyam szerint ez 435 millió dollárnak felelne meg. Alexandros perzsiai arany- és ezústzsákmánya viszont - lásd fentebb! - 3 milliárd és 39 milliárd dollár közötti mai értéket, nagyjából a szocializmus éveiben felhalmozott mai magyar államadósságot tenné ki. Átlaggal számolva, Erdély ősi aranyából, Decebál elrejtett és megtalált kincseiből tehát éppen ki lehetett volna fizetni. János Makkay LES TRESORS DE DÉCÉBALE (Résumé) En 106 aprés Jésus-Christ le pouvoir royal de Décébale dace a subi un coup final des légions de l'empereur Trajanus dans la deuxiéme guerre dace. Á la fin de la guerre; Décébale s'est suicidé, avant il avait caché son trésor tout prés du site royal Sarmizegetusa Regia dans Ie lit du fleuve Sargetia - Sztrigy et dans les cavernes. Mais pour la trahison d'un de ses fidéles nőmmé Bikilis: les Romains ont trouvé une partié de ces trésors et l'ont emporté de la cachette. Selon les données de Dio Cassius, Crito, L'Encyclopédie Suda, Xyphilin et Johannes Lydus (en anglais John the
