Századok – 1994
Történeti irodalom - Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében (1774–1849) (Ism.: Szántay Antal) V/1037
TÖRTÉNETI IRODALOM 1037 a szlovákokat sokszor elűzték ősi lakóhelyeikről, először Metód tanítványait, azután jöttek a tatárok, a törökök stb. A magyarországi szlovákok az erős nyomás alatt kihalóban vannak. (Hogy volt csehszlovák részről erősen szorgalmazott szlovák-magyar lakosságcsere, s ez is hozzájárult a magyarországi szlovákok számának a csökkenéséhez, arról nem esik szó.) A magyar olvasó öntudatát mindenképpen növelheti, hogy nemcsak a magyar személyneveket írják szlovák helyesírással, hanem a római császárokat is (Markus Aurélius, Komodus). A könyvben nem találunk egy jó szót nemhogy a magyarokról, de még a csehekről sem. Valamiféle szlovák öntörvényűség sugárzik ebből a könyvből. Az ifjú olvasó nyilván nagy örömmel veszi tudomásul, hogy az amerikai űrhajós Cernan is szlovák. És nyilván azt is, milyen sok szlovák játszott kiemelkedő szerepet, Alexander Rudnay esztergomi érsek volt, Stefan Moyses besztercebányai püspök, hogy sokan tanultak a bécsi Pázmáneumban, még Tiso is. Persze ebben az esetben nem egészen érthető a szlovákok állandó elnyomása. Kár, hogy a könyv egészében nem törekszik a mai kor szellemében a szomszédokkal való együttélésre nevelni. Természetesen arról sem esik szó, hogy ha a nagymorva államot nem zúzzák szét a magyarok, hanem megmarad, akkor ma nehezen létezne szlovák nemzet, de talán cseh sem, hanem morva. A szlovákok különállása a csehektől, amelyet a könyv, joggal, oly erősen hangsúlyoz, többek között a két külön államban végbement fejlődésből is következik. A könyv végén található egy rövid kronológia, JánoSík csak ebben fordul elő, Marsina szövegében nem. Érthetetlen viszont, miért szerepelteti a fehérlő mondáját a honfoglalás kapcsán, hiszen erre mint jogcímre igazán nem hivatkozhaük senki manapság. Szlovák nemzeti érzést bizonnyal tanulhatnak a mai szlovák fiatalok ebből a könyvből. Barátságot mások iránt annál kevésbé. Kár. Niederhauser Emil Bencsik János TOKAJ TÁRSADALMA A TÁRGYAK TÜKRÉBEN (1774-1849). Szerk. Csorba Csaba) Kiadja a Horsoii-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhely 1993. 201 old. Az elmúlt években örvendetesen megszaporodtak a könyvek, intézeti és tanszéki kiadványok, felpezsdült a szakmai nyilvánosság. Egy kisebb számítógéppel, egyszerű szövegszerkesztő programmal meggyőzőnek tűnő szövegek állíthatók elő, és ha akad támogató vagy az intézmény költségvetéséből lecsíphető pénz, egy kisebb nyomdában vagy sokszorosító üzemben a „hozott anyagból" jó megjelenésű kiadványt lehet készíttetni. De a gépesítés, automatizálás, a tömegtermelés a szövegek esetében mintha ugyanúgy hatna a minőségre, mint — mondjuk - a cipő esetében. Mintha tollal a kézben vagy a régi írógép előtt ülve jobban meggondolnánk a leírt szó súlyát, jelentését. Mintha a kevés kézen átfutó, gyors könyvkiadás — ismétlem: örvendetes jelenség — társulva esetenként a megjelenés vágyával, presztízsével néha éppen a lényegest, az igényes tartalmat szorítaná háttérbe. Bencsik könyvét a recenzens nagy érdeklődéssel vette kézbe, s — sajnos — némi csalódással tette le. A könyv címe sokat ígérő: egy kisváros társadalma és anyagi kultúrája olyan történelmi periódusban, amikor Magyarország, s különösképpen a magyarországi városok gazdasági és társadalmi életében mélyreható változások jelentkeztek. A teréziánus-jozefinus reformok időszaka, a napóleoni háborúk kora, mely előbb konjunktúrát, majd pedig kedvezőtlen piaci-gazdasági környezetet teremtett, s végül a Reformkor évszázados struktúrák lassú felbomlásának, átalakulásának kora, az „ancien régime"-ből való lassú kilábolás időszaka. Ez Tokaj város életében is bizonyára nyomot hagyott, így a tokaji lakosság tárgyi világának, a város társadalmának és anyagi kultúrájának elemzése nem csupán a helyi és egyedi, hanem — ha cseppben vizsgálható a tenger az átfogóbb és általánosabb jelenségekre, változásokra nézve is figyelemre méltó eredményeket hozhat. Bencsik könyve, a „Bevezető tanulmány" (5-58. old.) és az ,Adattár" (59-201. old.), azonban e várakozásnak csak kevéssé felel meg. Az adattár hagyatéki leltárakat, végrendeleteket és különböző céllal készült vagyoni összeírásokat (pl. lopott tárgyak listáját is), összesen 70 db. számozott dokumentumot közöl a Zemplén Megyei Levéltár, Tokaj város iratai, ill. irattára (?) állagaiból (törvényszéki iratok; tanácsülési jegyzőkönyvek; tanácsülési iratok; tanácsi iratok; végrendeltek; iratok (?); városi iratok; városgazdai számadások, 1760-1839.) és a
