Századok – 1994

Történeti irodalom - Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében (1774–1849) (Ism.: Szántay Antal) V/1037

1038 TÖRTÉNETI IRODALOM Vármegyei iratok állagából (Nr. 70., melyet Bencsik a feldolgozásnál nem vett figyelembe). A lelőhely megjelölése nem egységes, egy esetben hiányos (Nr. 53.) és több esetben nem szerepel (Nr. 18., 20., 22., 53., 58.). A dokumentumok számozása is félrevezető. Mindenekelőtt hiányzik Nr. 51. (160. old.), több külön szám alatt felvett dokumentum pedig ugyanazon összeírás része (Nr. 21-22-23., 34-35., 36-37., 54-55-56., 57-58.). Az adattár a forrásközlés legalapvetőbb követelményeit aligha elégíti ki. Amellett, hogy igen zavaró a tördelés, a szövegközléshez semmiféle magyarázat vagy jegyzet nem készült, a rövidítésekkel és kiegészítésekkel kapcsolatban csak találgatni lehet, ahogyan több esetben a táblázatok fejlécét és a sorok számozását illetően is (pl. Nr. 5.). A közölt dokumentumok — dátumuk, vagy ha az nincs, a lelőhely dátuma szerinti — kronologikus sorrendje: 1774 (Nr. 1.), 1779 (2., 3.), 1780 (4., 5., 7.), 1781 (6.), 1802 (8.), 1805 (9., 11., 12.), 1806 (10.), 1807 (17.), 1808 (13., 14., 15., 16., 18., 19., 20., 21-22-23.), 1816 (24., 25.), 1818 (26., 27.), 1819 (28., 29.), 1820 (31., 33., 34-35., 36-37., 38., 42.), 1821 (30., 39., 40., 41., 43., 44.), 1823 (70.), 1824 (45., 46.), 1825 (47., 48., 49., 50.), 1828 (53., 60.), 1829 (52., 54-55-56., 57-58., 59.), 1830 (61., 62.), 1832 (63.), 1833 ( 64., 65.), 1847 (66., 67.), 1848 (68.), 1849 (69.). Ez a lista nem egyezik a bevezető tanulmány végén „a tanulmányozott írott forrásokról" (58. old.) közölt táblázatta], azaz a tanulmányban adott összegzések és elemzések nem, ill. csak részben alapszanak az adattárban közölt forrásokon. A recenzens nem talált választ arra, hogy Bencsik mely szempontok szerint válogatta az adattárban közölt dokumentumokat, ill. a tanulmányhoz felhasznált forrásokat, ahogyan arra sem, hogy e kétféle válogatás hogyan viszonyul a ténylegesen fellelhető levéltári forrásanyaghoz. A bevezető tanulmány Tokaj társadalmát és gazdasági életét jellemzi röviden a Mária Terézia-kori urbáriumok, az 1784-86-i népszámlálás és 19. századi, a művelési ágak megoszlására valamint az állattartásra vonatkozó statisztikai adatok alapján; a tokaji kézművességre azonban Bencsik nem közöl adatokat (5-11. old.). Ezt forráskritikai és módszertani fejtegetés követi (11-14. old.), mely azonban nem tisztázza megnyugtatóan sem a vagyoni összeírások forrásértékét, sem pedig a forráselemzés módszerét, a vizsgálandó kérdéseket és várható eredményeket: „Úgy ítéljük meg, hogy ha a történeti és néprajzi szempontokat együtt alkalmazzuk, akkor forrásainkat felhasználhatjuk arra, hogy az ingóságokat osztályozzuk, majd összevessük, tipizáljuk, illetve a használók életmódjára következtessünk." - összegzi Bencsik a feladatokat (14. old.). Ennek megfelelően az összeírásokban szereplő vagyontárgyakat a következő csoportosítás szerint gyűjtötte össze: ingatlanok (15. old.), termelőeszközök (20. old.), szüretelő edények és eszközök (22. old.), a gazdálkodás más tárgyai (25. old.), a kereskedelem tárgyai (26. old.), a közlekedés és teherhordás eszközei (27. old.), lakóház bútorai (28. old ), ágyneműek (31. old.), sütés, főzés, mosás eszközanyaga (34. old.), terítő és takaró textíliák (40. old.), cin eszközök (41. old.), üvegtárgyak, eszközök (42. old.), világító eszközök (44. old.), dísztárgyak: tükrök, órák, pipák (u. о.), a viselet darabjai (45. old.), a művelődés és a vallási élet tárgyi emlékei (48. old.). Amellett, hogy e csoportosításban különböző szempontok keverednek (a tárgy funkciója, anyaga, elhelyezése), egyes tárgycsoportok részben fedik egymást, ill. elnevezésük nem egyértelmű. Ezen belül az egyes tárgyak előfordulásának száma nehezen értelmezhető, mivel az elemzett forrásbázis nem homogén és összeállításának szempontjai tisztázatlanok. Végül a tanulmányt záró „Összegzés" (50-57. old.) részben folytatja, kiegészíti a tárgycsoportokhoz fűzött megjegyzéseket, részben a tárgyi világ tükrözte életmód rövid bemutatására, s bizonyos tendenciák felmutatására vállalkozik. Bencsik elsősorban a „polgárosodás tendenciáidnak erősödését hangsúlyozza, eközben azonban nem határozza meg a „hagyományos", „népi", „paraszti", ill. „polgári", „nemesi" kultúra, életmód, igény vagy ízlés fogalmát E kategóriákra közvetlenül következtet a forrásokban előforduló egy-egy tárgy, fogalom előfordulásából, anélkül, hogy kapcsolatukat tisztázná vagy megmagyarázná. így lesznek a réztárgyak a „polgári ízlés", a „polgárosult igény" bizonyítékai (55. old.), vagy így lesz az a tény, hogy a „fejér személy" ("fejér cseléd" '.') kifejezéssel Bencsik a forrásokban csak egyszer találkozott, egyszer a „paraszti, hagyományos szemléletmód" másszor pedig a vászonfélék háttérbe szorulásának jele (50. és 54. old.). A kitűzött célhoz talán közelebb vitt volna egy-egy háztartás és a benne összeírt tárgyegyüttes elemzése, és az ebben tükröződő életmód, anyagi és társadalmi helyzet meghatározása. A hagyatéki, vagyoni leltárak közlésére és elemzésére a hazai kutatásban is vannak iránymutató munkák: Juhász Antal Szeged környéki, Benda Gyula és Hoffmann Tamás keszthelyi és Kocsis Gyula ceglédi kutatásaira Bencsik is hivatkozik (11. old.), de meg kell említeni a klasszikus Radvánszkyt is. A fent jelzett hibák és hiányosságok ellenére az olvasó nyer bizonyos képet Tokaj 18-19. századi társadalmáról; az adattár — megfelelő forráskritikával — további elemzést is lehetővé tesz, s a kiadvány ismét ráirányítja a figyelmet egy olyan forráscsoportra, mely a gazdaság- és társadalomtörténet egy sajátos, érdekes eredményeket ígérő megközelítésmódját teszi lehetővé. A recenzens azonban sajnálattal állapította meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, miközben már színvonalas kiadványokkal