Századok – 1994
Közlemények - Heckenast Gusztáv: Magyarország nem magyar iparos népessége a 18. században I/91
KÖZLEMÉNYEK Heckenast Gusztáv MAGYARORSZÁG NEM MAGYAR IPAROS NÉPESSÉGE A 18. SZÁZADBAN Előre kívánom bocsátani, hogy a címben jelzett téma kidolgozásához monográfiára vagy monográfiákra lenne szükség. Egy rövid közleményben csak a problémák érzékeltetésére, legfeljebb felvázolására nyílik mód. Erre teszek kísérletet a 18. századi ipartörténeti kutatásaim alapján. Amit nyújtani tudok, az a kérdésnek egy bizonyos fajta megközelítése. Más kutató, más egyéni előzmények után, bizonyára másképp nyúlna a témához. Magától értetődő lehetne például egy demográfiai vagy egy nemzetiségtörténeti szempontú feldolgozás. Én az alábbiakban elsősorban a külföldről bevándorolt iparosokra fordítom figyelmemet, mert az alapkérdésnek az Európához való felzárkózást, ennek lehetőségeit és korlátait látom. Történetírásunk lényegében egységes álláspontja, hogy a 150 éves török uralom következtében Magyarország elvesztette népességének ez idő alatti természetes szaporulatát. Lakosságának száma a 15. század végén és a 18. század elején egyaránt 4 millió körül lehetett, a 18. század végére azonban — részben természetes szaporulat, részben bevándorlás eredményeként — elérte a 10 milliót.1 Arra vonatkozólag, hogy a mindenkori lakosságnak mekkora része tekinthető iparosnak, tudtommal nincsenek hiteles adatok. Az nyilvánvaló, hogy a túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozott. Témánkhoz közelítve: ugyancsak nincsenek hiteles adatok az iparos népesség nemzetiségi megoszlásáról. Mindenesetre föltehető, hogy (a magyart is beleértve) valamennyi nemzetiség köréből kerültek ki — ha nem is egyforma arányban — iparosok, továbbá az is, hogy a németek tekinthetők — gondoljunk a felvidéki német és az erdélyi szász városokra — a viszonylag legiparosodottabb nemzetiségnek. Evidenciának tűnik az is, hogy a középkorban bevándorolt német bányászok és kézművesek leszármazottjainak egy része más nemzetiségű környezetéhez asszimilálódott, illetve a németek helyébe egyre gyakrabban léphettek az autochton nemzetiségek ipari foglalkozásra áttérő egyedei.
