Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
108 SÁNDOR PÁL nyelvre oktat.3 8 Nevezetes szerepet játszik 1848. március 19-én Dr. Korányi (Krónfeld) Frigyes, aki tagja volt a pesti forradalmi küldöttségnek Pozsonyban. A szabadságharcban először a Szabolcs megyei nemzetőrök orvosa, majd november 10-től Mészáros Lázár hadügyminiszter kinevezi a Szabolcs megyei honvédzászlóalj alorvosának.39 Az említettek mellett még számos magyarországi zsidó orvos vesz részt a szabadságharcban, kik közül itt — a teljesség igénye nélkül — csupán a következő neveket említjük meg. Politzer Illését, aki 48 decemberében a szolnoki kórházban szolgál a szintén zsidó Feuer Dávid és Offenheimer alorvosokkal együtt, Dr. Süss főorvos vezetése alatt. 49 elején kerül Nagyváradra, ahol eleinte a sebészeten dolgozik, később a tífuszos betegek közé osztják be, ahol maga is megkapja a súlyos betegséget. A cári seregek betörését követően (június 19-20.) Cegléden szolgál egyedüli orvosként, egészen az augusztus 9-i temesvári csatáig.40 Nem feledkezhetünk meg Dr. Grünhut Adolfról sem, aki a szabadságharcban delejességgel kezelte a beteg katonákat. Nevezetes szerepet játszott Dr. Grósz Albert szemészorvos, aki Nagyváradon született 1819. január 12-én. Korának egyik kiváló szemspecialistája volt. A szabadságharc alatt az aldunai tábor törzsorvosa, majd a váradi kórház főorvosa. Mándl Lajos alorvos a honvédseregben, hadnagyként, miként Miksa testvére is ugyanilyen rangban szolgál az aradi 29. zászlóaljban. Később már főorvos a 59. zászlóalj kötelékében. Ismerjük Dr. Glück Ignácz nevét is, aki a 28. zászlóaljban alorvos, hadnagyi rangban.41 Megemlítjük Dr. Manovill Miksát, aki 1848 tavaszán hozza haza orvosi diplomáját Bécsből és Komáromban, Klapka mellett teljesít szolgálatot egészen a kapitulációig.42 A már említett újságírók, írók és politikusok nevei mellett, ezúttal csak Helfy Ignácz és Vasfi Mór nevére utalunk. Az előbbi Kossuth közeli barátja volt és kezdettől fogva részt vett a szabadságharcban, honvédként. Az utóbbi, aki nemcsak újságíró, de orvos is volt egyúttal, ebben a minőségében Temesvárott teljesített szolgálatot. A honi zsidó művészek közül e rövid dolgozatban, csak két név megemlítésére szorítkozhatunk. Tyroler József litográfuséra és Reményi Ede hegedűművészére. Az előbbi az Árva megyei Bobróról került föl Pestre. Nevével először a Der Ungar című irodalmi divatlap mellékletében találkozunk, amelyben Liszt Ferenc arcképét örökítette meg. Hamarosan a képeslapok legkedveltebb illusztrátora lesz, aki József nádor arcképének megalkotásáért 100 forint jutalomban részesül, ó metszette — többek között — István nádor, Kossuth, Batthyány, Bem, Klapka, Deák arcképeit is. A Kossuth-bankók megrajzolója volt, amiért Világos után három hónapi várfogságra ítélték. Onnan Haynau zsidó származású kedvese, bizonyos Gotthardné közbenjárására szabadult ki.43 A hegedűművész, zeneszerző és zeneesztéta Reményi Ede pedig, aki Bécsben folytatta tanulmányait, a negyvenes években Pesten koncertezik, majd a szabadságharcban Görgey segédtisztje lesz. Innen neve: „Görgey hegedűse".4 4 Voltak rabbik is, akik kiálltak a szabadságharc ügye mellett. így említjük meg Königsberger Lajost, aki a bevonuló zsidó nemzetőrökhöz intézett lelkesítő beszédet, arra intve őket, hogy „Magyarország a mi édesanyánk, mely szült és nagyra növelt bennünket, és habár nem ismernek el honpolgároknak, ha sok helyen kegyetlenül üldöznek is... nem szabad szívünkben a gyűlöletnek és bosszúnak tért engedni. Sőt, imádkozni kell jóságos Atyánkhoz, hogy ezt a gaztettet ne torolja meg és ellensége-
