Századok – 1994

Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831

KOSSUTH ÉS A SZÉKELYEK 1848-BAN 857 osztotta be. Valószínű ez volt az oka annak, hogy a határőrezredek feloszlatása, illetőleg honvéd alakulatokká alakítása ezúttal is elmaradt. Ilyen körülmények között érthető, hogy a székelység teljesen elvesztette bizal­mát Vay királyi biztos és a Gubernium iránt, s Kossuthtól várta saját s Erdély hely­zetének megoldását. Kossuth és Berzenczey szövetsége Miközben Vay és a melléje tömörülő liberális politikusok, valamint az árnyé­kukban megbúvó konzervatív nemesek mindenképpen meg akartak szabaduni Ber­zenczeytől és az általa képviselt radikalizmustól, a székely katonarend és a jobbágy­ság képviselői, továbbá a polgári értelmiség s nem kevés nemes foglalt állást Kossuth és Berzenczey mellett. Több olyan dokumentum maradt ránk, amelyek efelől nem hagynak kétséget. A „Tisztelt Ministerium"-hoz eljuttatott kérvényében Csíkszék tisztsége arról panaszkodott, hogy a székely kérdés rendezetlensége miatt a „bujtogatok a régi rendszer által kasztosított" társadalom rendjeit „egymás ellen kitörő ingerekben tart­ják". Az úrbéresek amiatt háborognak, mert az általuk művelt föld „nem tud az övék lenni", a katonai rend azért, mert a határőri szolgálat terhét csak ő viseli, s emiatt mindaddig „míg köztük katonai s polgári rend létezik a nép összhangzásba nem jöhet".98 Ezért küldjön „teljes hatalommal" rendelkező kormánybiztost a miniszté­rium, aki a panaszokat orvosolja, a nemzetellenes tiszteket „rögtön elmozdítja". Az „összes nép óhajtásaként" említi a forrás, hogy a katonaságot együtt, „nem eldara­bolva" vezessék táborba. Az otthon maradók pedig: „nemes — katona — úrbéres összeolvadva", saját maguk választotta tisztek vezetése alatt védje a határt. De ez is csak átmeneti megoldás lenne, mert az a közóhajtás, hogy egy külön székely sereget alakítsanak a 19-22 éves ifjakból s e seregnek csak a főtisztjeit „erősíti" meg a minisztérium, a többit maga a tábor választja. Ez a 19-22 évesekből álló sereg csat­lakozik a mostani két gyalog és egy lovas székely ezredhez, ezt teszi a Kossuth-lovas csapat és a Kossuth-gyalogság is.[!] A székelyek így a csatában „egészen független tábort képezzenek". Végül a csíki tisztség kéri: a kormánybiztos, s a székely katona­ság szervezője is Berzenczey László legyen!99 A későbbi események ismeretében számunkra egy percig sem lehet vitás: a csíkszéki tisztség kérvényének szerkesztői Berzenczey elképzeléseit írták le, amelye­ket ugyanakkor sajátjuknak is elfogadtak. A fenti kéréssel egyidőben Csík és Háromszék közös közgyűlést tartott, amely­nek jegyzőkönyvi kivonatát felküldték a belügyminisztériumhoz. Ebben együtt is ki­fejezték, hogy szükségét látják egy székely katonai tábor alakításának, amelynek szer­vezője Berzenczey László teljhatalmú kormánybiztos legyen. A belügyminisztérium ezt a felterjesztést Vay kormánybiztoshoz továbbította. Berzenczey székelyföldi telj­hatalmú kormánybiztosi kinevezését kérte 18 kiszolgált tiszt és altiszt Háromszékről, akik örömmel hajlandók társaikkal együtt „kiindulni akármelyik percben" a haza megmentésére.10 0 A fenti törvények és nyilatkozatok nem említik Kossuth nevét, de úgy véljük, nem szorul bizonyításra, hogy Berzenczeyt Kossuth személyes képviselőjének tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom