Századok – 1994
Történeti irodalom - Történeti tanulmányok Dél-Pannóniából (Ism.: Huszár Zoltán III–IV/791
791 TÖRTÉNETI IRODALOM meghatározó tényezők és a rájuk jellemző sajátosságok elemzési nehézségeire. A mostani hullám modern társadalmi és technikai körülmények közepette, militánssá váló politikai elitek vezetésével zajlik. W. Leitsch hat pontban összegezte reflexióit, amelyek közül kiemelendőnek tartjuk a birodalmak demográfiai szerkezetéről, a központ-periféria viszonyról, az évszázados közös kulturális-nyelvi tradícióról (vagy a volt Szovjetunió esetében épp annak hiányáról) kifejtett gondolatait és ugyanakkor jogosnak véljük a lengyel és általában a gazdasági problematika háttérben maradása miatti kritikáját. Összegezve elmondhatjuk, hogy a kötet szerzői nyilvánvaló aktualitása mellett a meglehetősen újszerű összehasonlító tematika kapcsán további együttgondolkodásra serkentik tudóstársaikat. Kurunczi Jenő TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK DÉL-PANNÓNIÁBÓL A dél-dunántúli történészek II. regionális konferenciájának válogatott előadásai, Pécs, 1988. december 18-19, Szerkesztette: Fülöp Miklós és Vonyó József Kiadja a Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja és a Pannon História Alapítvány; Pécs, 1994. 261 p. A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja és a Pannon História Alapítvány hosszú évek óta jelentős tudományszervező munkát folytat a térség történészei és a téma iránt érdeklődők körében. E tevékenység néhány esztendeje már túllépett a régió, sőt az ország határain is. Elég, ha a lassan 10. születésnapját ünneplő nyári történésztáborokra gondolunk, amelyeknek az utóbbi években egyre több résztvevője — előadók és hallgatók egyaránt - - érkeznek a határainkon kívüli magyarság köréből. A jelen tanulmánygyűjtemény az 1987-től évente megrendezett, elsősorban a dél-dunántúli történészeknek szakmai fórumot jelentő konferenciasorozat második rendezvényének válogatott előadásait adja közre. „A szervezők célja, hogy e konferenciák révén tematikai kötöttségek nélkül és foglalkozástól, beosztástól függetlenül lehetőséget biztosítsanak a régió történészeinek eredményeik bemutatására, szakmai-kapcsolataik kiépítésére. így a szerzők között — a szervezők eredeti szándékának megfelelően — éppúgy szerepel gyakorló tanár, mint a történész szakma nagy tekintélyű, akadémiai fokozattal rendelkező művelője" — tudjuk meg a szerkesztők előszavából. A 28 tanulmányt б fejezetbe válogatták, amelyek tág tematikus és kronológiai keretet adnak a kötetnek. T. Mérey Klára: ,A településtörténet — mint műfaj — története és mai feladatai" címmel metodológiai és metodikai áttekintést ad a téma kutatásáról és annak történetéről. „A települések története elképzelhetetlen önmagában, elképzelhetetlen a közeli és a távoli környéke nélkül" — vonja le a kon-klúziót. Az I. fejezetben — „Magyarország a középkorban" — 5 tanulmány olvasható: Slamler Imre: „Somogyország ősi vastermelése" с dolgozata az Árpád-kori Somogy vármegye vaselőállítását igyekszik bizonyítani. Magyar Kálmán: „Egy Dráva-menti nemzetségi központ régészeti kutatásá"-t ismerteti, amelyben Babócsa középkori története rajzolódik ki. A következő tanulmányok a középkori Magyarország történetéhez hazánk és nemzetközi kapcsolatai vonatkozásában szolgáltatnak fontos adalékokat: F. Font Márta: „Megjegyzések а XI-XIII. századi orosz-magyar kapcsolatok egyháztörténeti vonatkozásairól" címmel értekezik. Négy csomópont köré építi tanulmányát. Vizsgálja a két ország kapcsolatainak jellegét, az egyházszervezet kiépülésének fázisait az adott országon belül, a bizánci és a római egyház egymáshoz való viszonyát, valamint vázlatosan érinti a kor általános európai problémáit. A német lovagrend 13. századi, közel másfél évtizedes magyarországi tartózkodásáról Frank Gábor: „Ujabb nézetek a német lovagrend barcasági történetéről" c. munkájában olvashat a téma iránt érdeklődő. Frank a tanulmányhoz kapcsolódó magyar és német nyelvű történeti irodalom alapos ismerőjeként mutatja be a „németek Szűz Mária lovagrendje" (Ordo Sanctae Mariae Teutonicorum) behívásának és kiűzetésének történetét.
