Századok – 1994

Dokumentumok - Gángó Gábor: Eötvös József írásai az Augsburgi Allgemeine Zeitungban III–IV/737

DOKUMENTUMOK 749 volna meglepődniük, mondván, hogy Magyarország több mint három százada — vagyis mióta Ausztriával összeköttetésben van — valami más után vágyódott. III Oly szilárd meggyőződéssel, mint amilyen a magyar népnek volt a teljes önállósághoz való jogáról, a márciusi napok nyújtotta alkalommal akkor sem követelt volna semmit hevesebben, ha az ősi jogáról való meggyőződésén kívül semmi más alapja nem lett volna, ami miatt számára az önállóság kívánatosnak tetszik; sőt, Magyarország e cél elérésének érdekében számos anyagi előnyt is szívesen feláldozott volna. Ismételjük, az anyagi érdekekkel a népek legtöbb cselekedete nem magyarázható meg, és a nemzeti elkülönülésre irányuló mozgalmak bizonyítják, hogy ez századunkra is érvényes. De jelen esetben nem csak a nemzeti jog eszméje az, ami Magyarországot arra indította, hogy Ausztriától a teljes önállóságot követelje. Az eszme itt együtt járt azzal a gyakorlati meggyőződéssel, hogy minden esetben, amikor Magyarország viszonyai az osztrák államokétól nem voltak elválasztva, az előbbi érdekeit az utóbbiaknak mindig feláldozták, és éppen e meggyőződés az oka annak az egyöntetűségnek, amellyel valamennyi művelt osztály, különösen az ipari, magyar honfitársaik kívánságait osztotta, bármennyi fáradsággal igyekeztek őket éveken keresztül a magyar nemzeti törekvések ellen fellázítani. Sokan Magyarország érdekei sértése miatti panaszait alaptalannak igyekeztek feltüntetni, és az önök nagyra becsült lapja számos cikket tartalmaz, amely azt hivatott bizonyítani a magyar és főként a német olvasóközönségnek, hogy mennyire méltatlan és hálátlan Magyarország mindama jótéteményre és jótéteményért, melyet Ausztria révén élvez. Egy nép fejlődéskcpessége elnyomható, de ki nem irtható, és a történeti tapasztalat azt tanítja, hogy minden ncp, amelynek fejlődését kedvezőtlen körülmények hosszú időre megzavarták, azután egyszerre, szinte csodálatos gyorsasággal fejlődésnek szokott indulni. Ugyanez történt Magyarországon, és nem sajnálnánk az osztrák kormánynak átengedni e fejlődéshez való hozzájárulás dicsőségét, ha sajnos nem azt kellene beismerni, hogy jóformán semmi nem történt az ország fejlődésének érdekében, aminek útjába éppen az osztrák kormány részéről akadályokat ne gördítettek volna, úgyhogy senki nincs Magyarországon, aki e szempontból Ausztriát a keserű gúnynál egyébért magasztalná. Ha Magyarország közelmúltban elfoglalt helyzetét figyelmesen szemléljük, három okot találunk, melynek az ország hátramaradásában különösen nagy szerepet kell tulajdonítanunk. a A középkori viszonyok fenntartása a földbirtok tekintetében b A nemesség kizárólagos politikai feljogosítása с Egy Magyarországgal szemben ellenséges vámrendszer, amely, századunkban szinte hihetetlen hitelviszonyokkal karöltve, az ipar bárminemű fejlődését lehetetlenné tette. A kormány e hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedések egyikét sem kezdeményezte, sőt, minden ebbéli változtatásnak a leghatározottabban ellene szegült. Amidőn a parasztnak jogot kellett volna adni, hogy a ránehezedő földesúri terhekről mentesüljön, és a szabadelvű párt, amely Magyarországon mindig is ellen-