Századok – 1994
Dokumentumok - Gángó Gábor: Eötvös József írásai az Augsburgi Allgemeine Zeitungban III–IV/737
746 DOKUMENTUMOK [!] in Berücksichtigung der traurigen Lage seines Vaterlandes, dessen Organisation durch die Hartnäkkigkeit aller Parteien fast schon zur Unmöglichkeit geworden ist, sich endlich zur Annahme eines hohen Amtes entschließen werde." 4421. 28 Eötvös József, Der Einfluß der herrschenden Ideen des 19. Jahrhunderts auf den Staat. Erster Theil, Leipzig, 1854, 1. 29 Gángó Gábor, 'Eötvös József első politikai-filozófiai szintézisterve', in: Századok, 1994/1., 163. 30 4621. 31 Eötvös József, Az 1848iki forradalom története - Müncheni vázlat, 63. 32 Gángó, i. m., 161-3. 33 4622. 34 Eötvös, i. m., 170. 35 Eötvös, i. m., 169. Függelék I. A jogi kérdés I Talán még nem akadt nép, melynek a közvélemény tekintetében szomorúbb sors jutott volna, mint a magyarnak. Alig egy évtizeddel ezelőtt senki sem foglalkozott magyar ügyekkel, az ország, melynek viszonyai Németország számára szükségképpen oly fontosak voltak, ismeretlenebb volt, mint a Vadnyugat. Manapság pedig mindenki Magyarországgal foglalkozik, mindenki róla beszél és ír és ítél, ám még kérdéses, hogy a valódi tényállástól nincsenek-e messzebb, mint korábban. Hogy a közvélemény ilyetén állása miiele hátrányokkal jár együtt, azt mindenki világosan láthatja, aki Magyar- és Németország viszonyait és egymásra gyakorolt hatásukat figyelmesen szemügyre veszi. Az utóbbi idők eseményei folytán Magyarország kilépett elszigetelt helyzetéből. Az ország dolgainak mikénti elrendezése az osztrák birodalom léte és ezen keresztül egész Európa berendezkedése szempontjából fontosabb annál, mintsem hogy eme közkedvelt lap olvasóinak ne állna érdekükben, hogy a magyar-osztrák viszonyról világos képet nyerjenek. Ennek részletezése előtt azokra a kérdésekre szükséges választ adni, amelyek megoldása nélkül mindarról, ami Magyarországon és Ausztriában az utóbbi időben történt, lehetetlen helyes ítéletet alkotni. E kérdések a következők. a Milyen jogviszonyban állt Magyarország az osztrák birodalommal a márciusi napok eseményei előtt? A két fél szerződésekre és törvényekre alapozott jogviszonyát értjük ezalatt, nem pedig a tényleges állapotot, ahogyan az lassanként, a jogviszony megkerülésével vagy nyílt megsértésével kialakult. b Milyen volt a tényleges helyzete Magyarországnak a márciusi napok előtt? d Lehetséges volt-e, az állam organizmusában mind Ausztriában, mind Magyarországon bekövetkezett változások után, a birodalom két nagy része közötti összeköttetést fenntartani, avagy nem sokkal inkább a régi kötelékek lazítását és
