Századok – 1994
Történeti irodalom - Writing Women’s History (Ism.: Pető Andrea) II/454
TÖRTÉNETI IRODALOM 455 1. Ez az első elméleti összefoglaló munka, mely képet ad a nötörténelem elméleti, metodológiai és módszertani problémáiról. 2. Bemutatja a kutatás hálózatát, intézményeit 3. Rámutat arra, hogy milyen kevéssé vannak jelen ebben a tudományban a kelet-közép-európai országok. Gisela Bock, a bielefeldi egyetem professzora a német nötörténelem kutatás elismert személyisége. Tanulmánya kiindulópontja a játékelméletben zéró összegű játéknak elnevezett elmélet: a javak adott mennyiségben vannak jelen, melyet vagy a férfiak szereznek meg, vagy a nők. A 70-es években felvirágzó irányzatra jellemző harcos, dichotóm megközelítés nem bizonyult termékenynek az elmúlt évtizedek során. Tanulmányában a szerző a további meghatározó dichotómiákát veszi sorra: természet/kultúra, munka/család, köz/magán, sex/gender, egyenlőség/különbözőség, integráció/autonómia. Áttekintésében szükségszerűen vállalkoznia kell a bevezető tanulmány szerzőjének az ebben a témában uralkodó terminológiai zűrzavar elemzésére is: franciául a histoire des femmes, histoire féminine, histoire féministe és a histoire des sexes, bár rokon fogalmak, mind más más megközelítést, fogalmi világot, tudományos iskolát fed. A terminológiai problémákat a török helyzetet bemutató tanulmány pl. úgy oldja meg, hogy az angol szavakat használja a sex (biológiai nem) és a gender (társadalmi nem) esetében, mivel ilyen szavak a török nyelvben nem léteznek. Anne-Lise Head-König, a genfi egyetem gazdaságtörténet professzora demográfiai adatok (halálozási és születési számok) összevetésével mutatja ki, hogy csak azon körülmények között nyílik mód a női emancipációra, ha demográfiai nőfelesleg és a bővülő munkaerőpiac egyidejűleg van jelen. Tanulmányát elsősorban a 17-18. századi toszkán, francia és német történeti demográfiai családszociológia eredményeire alapozta. Ida Blom, a norvégiai bergeni egyetem nőtörténeti professzora beszámolt azokról a terminológiai problémákról, melyek a tíz különböző országból származó kutató összehangolt munkájánál felmerültek. A munka kezdetén, patriarchatus definiálásánál már összecsaptak az indulatok, majd a „gender system" kifejezésében megállapodtak, melynek újszerűsége, hogy először alkalmazták ezt a sokat vitatott kifejezést (gender) férfiakra. A tanulmány erénye, hogy az antropológia eredményeit kívánja felhasználni, hogy utat mutasson a terminológiai és intellektuális zsákutcából. Jane Rendall, az angliai York egyetemén a Women Studies Center vezetője. Több úttörő jelentőségű könyvet írt az angol feminizmusról: The Origins of Modern Feminism: Women in Britain, France and the United States , 1780- 1860, Equal and Different: Women Politics 1800- 1914. E kötetben az „Egyenlőtlen fejlődések" címmel írt tanulmányt, melyben áttekinti a diszciplína helyzetét, valamint rámutat a megfogalmazása szerint „védekező pozíciójú" történetírás veszélyeire. Nem lehet csak arra koncentrálni, hogy miért hiányoznak a nők a történeti forrásokból, hanem ki kell dolgozni az alternatív történelem alternatív kutatását: a nőtörténet módszereit és elméletét. Pyllis Stock-Morton, az Amerikai Nőtörténeti Szövetség akkori elnöke bemutatta a tendenciát, mellyel a tudományban dolgozók megpróbáltak kilépni azok közül a fogalmi keretek közül, melyei a történelemtudomány kínált, és ráirányította a figyelmet a családkutatás és a nötörténelem összefüggéseire. Scott — Tilly korszakalkotó tanulmánya (Women, Work and Family, New York, 1978) továbbgondolásával rámutat arra, hogy a 15. századtól a nők 14-20 %-a nem élt családban és eddig ez a fontos társadalmi csoport kívül esett a történelemtudomány látókörén. Az eddigi megközelítés főleg a társadalomtörténet felől indult, s a nőket, mint a társadalom egy csoportját tárgyalta. A társadalomtörténeti megközelítés problémái jól láthatók a munkásnők kutatásában. Ez a társadalmi csoport még munkahely szempontjából is együtt élt a férfiakkal, de mégis külön szférában éltek (separate sphere). Az urbanizáció hatása is másképpen jelentkezett a munkásnőknél. A társadalomtörténeti megközelítés során az osztály fogalmának bevezetése és a nőknek, mint osztálynak az elemzése nem bizonyult termékenynek. A nők történelme összetettebb annál, hogy státuszcsoportok vizsgálatával leírható legyen. A szerző véleménye szerint ez a tudományág nem lehet a társadalomtörténet alosztálya, inkább egy önálló tudományág kell, hogy legyen, de egyidejűleg felhívja a figyelmet az esetleges bezárkózás veszélyére is. Az egyes országokról szóló jelentések hasznos kiegészítésül szolgálhatnak mindazoknak, akik az adott ország történetével foglalkoznak. Bemutatja az intézményi fejlődést (tanszékek, kutatócsoportok, folyóiratok, stb.),és az adott országban zajló vitákat. Minden tanulmány gazdag bibliográfiával (forráskiadások, illetve feldolgozások) segíti a további tájékozódást. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy talán a relatíve sanyarú kutatási feltételek miatt ez a tudományágjár elöl a bibliográfiák miscrofischen történő kiadásában (pl. a Gerritsen Colletion) és a számítógép alkalmazásában a kutatásban. A legfontosabb adatbázisok bárki számára hozzáférhetőek .
