Századok – 1994
Történeti irodalom - Writing Women’s History (Ism.: Pető Andrea) II/454
454 TÖRTÉNETI IRODALOM 454 kozat után egyre kevesebben ellenezték a négerek fegyveres szolgálatát. Először a flottánál nyertek alkalmazást, majd — még az emancipációs nyilatkozatot megelőzően, 1862 nyarán — a szárazföldi erők is befogadták őket. Tekintettel azonban az északon létező előítéletekre (nevezetesen, hogy a négerek lusták és felelőtlenek), a néger alakulatok döntő többségben fehér tisztek alatt harcoltak. Az újoncokból álló néger ezredek a Konföderáció harcedzett egységeivel kerültek szembe, amikor a tapasztalat hiányát elszántsággal, kemény ellenállással pótolták. A színes ezredek legénységének harci szellemét, a legénye és a fehér tisztek kapcsolatát a déliek is erősítették azzal, hogy az elfogott néger katonákat és tisztjeiket gyakran kivégezték. Ez a fogságot elkerülni akaró magatartás magyarázza, hogy az Unió színes ezredeinél az emberveszteség jóval nagyobb volt, mint a többi alakulatnál. A tanulmány befejező gondolata az, hogy az összesen 190 ezer főre tehető és fegyveres szolgálatot vállaló néger a háború utolsó kritikus két évében döntő szerepet játszott az Unió győzelmében. Ugyanakkor munkájukkal is jelentősen segítették Északot, miközben azok, akik gazdáiktól megszöktek, destabilizálták a Konföderáció hátországát, s ezzel is hozzájárultak annak vereségéhez. Befejezésül néhány szót a kötet szerkesztőjéről, a magyar származású Gabor S. Boritt professzorról, a Gettysburg College keretében működő Civil War Institute igazgatójáról, aki e sorok írójának tudomása szerint egyetlen olyan ismert hazai származású, az Egyesült Államokban élő történész, aki kizárólag amerikai történelemmel foglalkozik, s ebben a témakörben szerzett magának elismerést. Fontosabb munkái: Lincoln and the Economics of the American Dream (1978); társszerzővel: The Lincoln Image (1984) és The Confederate Image (1987), társszerzője és szerkesztője The Historian's Lincoln (1988) című kötetnek, amely a Gettysburg College-ban Lincoln születésének 175. évfordulójára 1984-ben rendezett tudományos ülésszak anyagát tartalmazza. Urbán Aladár WRITING WOMEN'S HISTORY. International Perspectives. Edited by Karen Offen, Ruth Pierson, Jane Rendall. Indiana University Press. Bloomington and Indianapolis. 1991. 552 p. A NŐK TÖRTÉNELMÉNEK ÍRÁSA. Nemzetközi kitekintés. Ez a gazdag anyagú kötet az 1989-ben, a Nőtörténeti Kutatások Nemzetközi Szövetségének az olaszországi Bellagioban tartott első kongresszusán elhangzott előadásokat tartalmazza. Két év kellett a kötet megjelentetéséhez. Ez nem nagy idő, de az 1989-91-es évek hatalmas változást hoztak. A szerkesztők igyekeztek lépést tartani a rohanó változásokkal. A konferencia után eltelt két évben teljesen átrajzolódott Kelet-Európa térképe, így a Kelet-Közép-Európáról szóló tanulmányok: NDK-ról, ill. Jugoszláviáról szóló részek a jelenből a történelmi múltba kerültek. A kötet egésze ennek ellenére egyedülállóan részletes áttekintő képet ad erről a sok bírálat kereszttüzébe került tudományágról. A kötet első részében hét tanulmányt olvashatunk „Elmélet és módszertani megközelítések" címmel. Ebből három , Gisela Bock, Ida Blom ill. Anne-Lise Head-König tollából elméleti igénnyel általános áttekintést nyújt. Ezt követik a nők történelmének kutatásában elöljáró országok jelentései (Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország), melyet a téma vezető szaktekintélyei írtak. A második rész 19 tanulmánya a nő-történelem kutatásának történetét és újabb eredményeit mutatja be Ausztráliában, Japánban, Indiában, Nigériában, Norvégiában, Dániában, Svédországban, Hollandiában, Ausztriában, NSZK-ban, az akkor még létező NDK-ban, Svájcban, Brazíliában, Spanyolországban, Jugoszláviában, Görögországban, Írországban, Olaszországban. A harmadik rész a nők történetét a közép-kelet-európai országokban és a Szovjetunió területén bemutató cikkek, könyvek bibliográfiája. A kötet bevezetésben összefoglaló áUekintést ad a nők történetét kutató műhelyek, tudósok, egyetemi tanszékek fejlődéséről országonként 1989-től kezdve. Figyelemreméltó tájékozottsággal elemzi, mutatja be a témában dolgozó kutatókat. A szerzők sajnálattal állapítják meg, hogy az egyetemeken vezető pozíciókba került női professzorok már nem érdeklődnek ez iránt a megközelítési mód iránt olyan intenzíven, mint a karrier elején álló kollégáik. A bevezető kiemeli a téma egyik legkiválóbb szakértője, Gisela Bock kutatás kérdéseit. A könyv három ok miatt úttörő jelentőségű és tarthat számot a magyar kutatók érdeklődésére.
