Századok – 1994

Közlemények - Solymosi László: Harangozók és Harangozó nevű települések a középkori Magyarországon II/335

336 SOLYMOSI LÁSZLÓ A dusnok-torló réteg léte a halotti liturgiához kapcsolódott. Azért adományozták őket az egyháznak, hogy egykori uruk vagy rokonsága túlvilági boldogulásáért a temetéskor és a temetés évfordulóin halotti lakomát, tort rendezzenek: meghatározott mennyiségű húst (élő állat formájában), kenyeret és italt (bort vagy sört) adjanak a halott lelki üdvéért miséző és emléklakomát tartó papságnak. Különleges kötelezettségük, melyet az oklevelek — a magyarországi latinságra jellemzően — többnyire az exsequias celebrare kifejezéssel jelölnek, tükröződött torló, illetve exsequialis nevükben: mind a magyar, mind a latin elnevezés toradó személyt jelentett. Szláv eredetű dusnok nevüket viszont sajátos kötelezettségük transcendens célja, lélekváltó rendeltetése motiválta: a dusnok szónak »lélekért, lelki üdvösségért torral szolgáló személy« jelentése volt. A viszonylag kedvezőtlen forrásadottság ellenére a dusnoktorló réteg jelenléte mintegy félszáz településben igazolható, köztük 16 olyanban, amelyet éppen sajátos lakóiról Dusnoknak neveztek el. Ez a sajátos társadalmi réteg, melynek Szlavóniában, Erdélyben, a középkori Magyarország széles déli határsávjában semmi, északi részén pedig csak néhány nyoma van, nagyjából a mai Magyarország területén, a magyarok lakta, illetve magyarok és szlávok által vegyesen megtelepült tájon alakult ki és terjedt el.4 • Dusnok (L-16) A Harangozó (A-C) A Tolna 11+5/1443 В Baranya 1Ш С Heves 1334 !. Szabolcs vm. 1067/1267 2. Fejér 1193-1196/1218 3. Bihar 1215/1550 4. Komárom 1235/1416 5. Zala 1251/1255 6-7. 7aránd 1261/1271 8. Bars 1274 9. Boraod 1283 10. Pesl 1340/1373 11. Szabolcs 1373 12. Győr 1412/1519 13. Zala 1436 14. Tolna 1517 15. Bihar 1812/1820 16. Bihar 1815 A dusnok-torló réteggel ellentétben a harangozók névadó kötelezettsége nem korlátozódott a halotti liturgiára; harangozásukra széleskörűen szükség volt az egyház liturgikus tevékenységében.5 Mégis a harangozókról jóval kevesebb települést neveztek el. Mindössze három Harangozó helynevet sikerült találni a középkori Magyarországon.6 Vegyük sorra őket.