Századok – 1994

Közlemények - Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál II/320

326 MESTERHÁZY KÁROLY amely a legutóbbi tegez rekonstrukciót lehetővé tette, Hódmezővásárhely-Nagyszigetről való. A gondosan kibontott tegeznyak két szélső pontja közt 8,5 cm-t mértek. A tegez alakja persze félkör alakú e helyen, ami azt jelenti, hogy a tegez harántmetszete egy kb. 4,2 cm sugarú félkör.49 Ezen a félkörön helyezkedett el az 1,5 cm széle? vaspánt, amely az eddigi elképzelésekkel50 szemben nem abroncs, nem veszi köri a tegez nyakát. A másik leletről Költő L. tudósít.51 Az ő vörsi adatai teljesen egyezőek az előbbivel: a tegez 8,5 cm széles nyakát 1,5 cm széles íves pánt merevítette. E két tegeznyakméretet hitelesnek tarthatjuk már azért is, mert mint láttuk, a tegezfedél méretek 9-10 cm között váltakoztak. Ha jelentéktelen mértékben, akár csak fél-fél cm-rel is szűkül a tegezfej szélessége a nyakáig, máris a 8-8,5 cm-es nyakátmérőnél vagyunk. Kísérletként megrajzolhatjuk a 8,5 cm-es átmérőjű félkört, sőt kicsit bővíthetjük is az ívet. De csak addig a mértékig, amíg az így kapott ív nem túl nagy. Ez utóbbi esetben ugyanis a körvonalra helyezett vaspánt görbülete teljesen más lenne, és a merevítő szerepét sem tölthetné be. (Ezért nem hihető Dienes I. tegeznyak méretezése a halomi lelet rekonstrukciójánál.) Az így kapott félkörben a 8,5 cm-es átmérőn 7 db átlagos (1 cm-es) nyílvessző vastagságának megfelelő köröcske helyezhető el, a második sorban már csak öt, a harmadik sorban négy és a negyedik sorban három. Szorosan egymás mellett tehát 19 nyílvessző lenne elhelyezhető, de mivel ezen a szűk keresztmetszeten kellene a vessző tollas végét is kihúzni, ezért semmiképpen sem lehet 19 nyilat elhelyezni benne. 3 cm. 3. Tegezfenék vaspántja (Talfája) Hasonló eredményre jutunk a tegezfenék méreteiből következtetve. A tegezfenék cipó vagy félkörhöz hasonló alakú deszkalap volt, melyet vasabronccsal, pánttal vagy egyszerűen csak szegekkel erősítettek az oldal alsó szegélyéhez. A tegezfenék körvonala akkor a legbiztosabb, ha a rögzítő pánt zárt, és így is marad a földben. Már Zichy I. pontos adatokkal dolgozhatott, mert a talfáji leletben (3. kép) pontosan megőrződött a tegezfenék mérete: a tegez hátlapja alul 14 cm volt, eleje pedig 8 cm-re domborodott előre. A pánt magassága 2,5 cm volt. 5 hosszú szeggel szegelték össze a tegez oldalával.52 Az egyik teljesen bizonyos méretű, zárt tegezfenék Püspökladányról származik, méretei azonosak a talfájival. A tegezfenék méretéből azonban az előbbi módon nem következtethetünk a tegez befogadóképességére. Bár ezt