Századok – 1994
Közlemények - Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál II/320
TEGEZ ÉS TAKTIKA A HONFOGLALÓ MAGYAROKNÁL 325 vaslemezt 10 db 10-24 mm-es vasszeggel szegelték a falaphoz. Az oldalra lehajlított vaspántok hosszát Kiszomboron nem figyelték meg a sír feltárásakor, később pedig már nem volt rá mód. Vas tegezfedél lemez volt Tuzséron is, szerepét nem ismerték fel.43 A magyarhomorogi tegezszáj pontos mérete a vas fedéllemez 10,6 cm-es hosszából jól következtethető. Épebb oldalának hossza 8,5 cm volt töredékesen, eredetileg nyilván több volt. Deszken (D temető 76. sír) az oldalpánt 9,5 cm-es szakasza maradt meg.44 Még ennél is jobb állapotú oldalmerevítő maradványt tártak fel Vörsön. Ennek hossza 12 cm körül lehetett.45 A tegezszáj formája akkor állapítható meg, ha oldalait és szegélyét is csont vagy vas, ill. fémdíszítés borítja, keretezi. A halomi és orosházi csontos díszú tegezek esetében a szájnyílás nagyjából trapéz alakú lehetett, aljáról nincs adatunk. Fémkeretes szegélydísz van a kenézlői 1. temető és a letkési második temetőben talált tegezek fején. Már említettük, hogy a nagyjából U alakúra hajlított kenézlői rézlemezek helyét László Gyula a bócsai aranyveretes avar tegez ismeretében a tegezszáj két oldalán jelölte ki. Azóta a kunbábonyi újabb aranyveretes és a pécs-köztemetői ezüst szegélypántos avar tegez jelzi e díszítés és szájkialakítás gyakoribb előfordulását.46 A letkési vas szegélydísz hossza majdnem 12 cm. Sajnos szórvány és a párja hiányzik.47 A vas fedéllemezes és vas keretezésű honfoglaláskori tegezek talán legszebb példánya Püspökladányban került elő, még közöletlen. A kenézlői rézpántok Jósa szerint egy kb. 6 mm vastag tárgy keretét képezték. A kétharmados kicsinyítésben adott rajzok alapján hosszuk kb. 9,6 cm. Valószínű, hogy a szegélypántok csonkák, mert csak egyik végükön van szeglyuk (2. kép). 3 cm. 2. Vaslemezekkel erősített tegezfej A tegez méretezésének számunkra legbizonytalanabb része a nyaka. Itt van a tegez legszűkebb szakasza. Míg az avar tegezeken e helyen gyakran 3-4 cm széles, félkörösen hajló, indás vésetű csontlap van,48 addig a magyar tegezeken kizárólag keskeny, 12-15 mm széles, és töredékessége miatt bizonytalan hosszúságú, gyenge vaspántot találunk. Két számunkra nagyon fontos lelet azonban mégis közlésre került, amelyek azt bizonyítják, hogy a tegeznyak valóban szűk volt. Az egyik lelet,