Századok – 1994
Tanulmányok - Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata II/288
314 KUBINYI ANDRÁS 62 Az állattenyésztés és a bortermelés jelentőségére mezővárosainknál már Székely György is rámutatott: Vidéki termelőágak i. m. 309-341. — V.ö. még pl. Pach Zsigmond Pál Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a 15-17. században, Bp. 1963, 58-65., 68-70., 142-145., stb. 63 Buda, Pest és Óbuda esetében a városok közvetlen piackörnyezetén kívülről túlnyomó többségben más város, vagy mezőváros polgárai költöztek be. Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén, Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 3. (1972) 21. 64 Kárbecslési adatok: Kubinyi András: A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 17 (1984) 224-225. 65 Ld. az előző jegyzetet, valamint Pack i. m. 65-70. — Szabó István: A magyar mezőgazdaság története a 14. századtól az 1530-as évekig, (Agrártörténeti Tanulmányok 2.) Bp. 1975. 39-42., 67-77. 66 Ld. егте részletesen Pach: i. m. 45-95., 137-142. 67 Az ékszer- és ruházati, valamint a kényelmesebb lakásviszonyokat igénylő luxus növekedésére: András Kubirtyú Die Rolle der Archäologie und der Urkunden bei der Erforschung des Alltagslebens im Spätmittelalter, Études historiques hongroises, I. к. Bp. 1985. 615-643. 68 Ludovicus Tubero: Commentariorum... libri, Schwandtner, Scriptores II. k. 175. 69 Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gr. Károlyi-család oklevéltára, III. к. Bp. 1885, 88-89. — Geréb, mint marhaexportőr Dl. 25383. 70 Sárkány üzletelését először röviden foglaltam össze: Kubinyi: A magyar állam i. m. 60. o. 5. j. — Újabban monografikus tanulmányt szenteltem emlékének: Kubinyi András: Egy üzletelő várúr a középkor végén: Ákosházi Sárkány Ambrus, Gerő László Emlékkönyv, sajtó alatt. 71 Perényi üzletelésére és főleg a máramarosi sóval kapcsolatban sok adat van a Perényi-levéltárban. Ld. pl. az 1516-os sókamarabérleti elszámolást és szerződést: Dl. 71145. 72 Ó is foglalkozott a sóüzlettel, ld. 1494. évi számadását: Dl. 98434. — Mint ülnök: Kubinyi: A királyi tanács i. m. 263. — Érdekelt volt a harmincadokban is: Bártfa v. lt Oklevelek 3736., 3878., 3887, 3901, 3903. 73 Géresi: i. m. П1. k. 44. — Ülnökségére: Kubinyi: A királyi tanács előbb i. h. 74 Ol. Ft. Zay es. lt. 49. Országos kincstartósága: Dl. 22224. — Itt jegyzem meg, hogy mind arisztokraták, mind köznemesek esetében számos kereskedő mutatható ki a Jagelló-korban. Különösen érdekes figura Inárcsi Miklós deák, Pest megye országgyűlési követe, akinek üzleti számadásai is fennmaradtak 1498-1503 között Dl. 104071. Saját tőke nélkül, a Losonciak familiárisaként, nyilván azok nevében hitelben vásárolt gyakorlaülag minden árut, amit saját hasznára adott el. A számadás lényegét ismertettem: Kubinyi András: A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén. Magyarország társadalma a török kiűzésének idején = Discussiones Neogradienses 1. Salgótarján 1984. 22. o. 78. j. 75 A tizedbérlőkre rengeteg adat maradt fenn. Ld. pl. Kandra Kabos: Bakócs-Codex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadókönyve 1493-6. évekről. Adatok az egri egyházmegyi történelméhez, И. k. Eger, 1887. 333-458. — E. Kovács Péter: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508. Eger, 1992. 76 Df„ 201634. 77 A bácsi országgyűlés által az ún. száraz vámok felülvizsgálatára és esetleges eltörlésére hozott 1518:13. tc.(Josephus Nicolaus Kovachich: Sylloge Decretorum Comitialium Inclyti Regni Hungáriáé, I. k. Pesthini 1918, 251-252.) végrehajtására: Iványi Béla: Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 12. (1905). — A tiszaluci vámon pl. a városi és a közeli mezővárosi polgárok nem fizettek vámot. Uö.: A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520-ig, uo. 13 (1906) 54. 78 Pach i. m. 45-48. — Szabó: 1 magyar mezőgazdaság, i. m. 55-61. 79 Erre a későközépkorban már szép számmal fennmaradt földesúri számadásokban bárhol találhatunk adatot. Ld. még az előző j.-t. 80 Dl. 104125. 81 Pach i. m. 137-142., 151-157. 82 Érszegi- i. m. 186. 83 Az új típusú gazdálkodók lassú előretörésére ld. Pach i. m. 137-161. — Szabó: A magyar mezőgazdaság i. m. 55-61. 84 Kubinyi András — Fügedi Erik: A budai káptalan jegyzőkönyve, Történeti-statisztikai évkönyv 1967-1968., 9-54. — Kubinyi: Budapest története i. m. 233. 85 Ekkehard Westermann: Das Eislebener Garkupfer und seine Bedeutung für den europäischen Kupfermarkt von 1460 bis 1560, Köln 1971., 67-70., — Gusztáv Heckenast: Die mitteleuropäische Handels- und Finanzkrise der Jahre 1512/1513 und der ungarische Bauernkrieg, Aus der Geschichte der
