Századok – 1994

Tanulmányok - Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata II/288

A JAGELLÓ-KORI MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI VÁZLATA 315 ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen im 16-17. Jahrhundert, hsgg. von Gusztáv Heckenast, Bp. 1977.107-111. 86 Kubinyi: A magyar állam i. m. 104-116. — Rázsó Gyula: Hunyadi Mátyás török politikája, Hu­nyadi Mátyás Emlékkönyv i. m. 176. 87 Szakáty Ferenc: Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv i. m. 277-331. 88 Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491), Történelmi Szemle 33 (1991) 1-53. 89 Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege (a Fekete Sereg), Bp. 1925. 319-331. 90 Margalits: i. m. П. k. 478. — Szakály Ferenc: Hadügyi változások a középkori magyar állam bukásának időszakában, Magyarország hadtörténete, főszerk. Liptai Ervin. I. k. Bp., 1985. 136. 91 Uo. — A török-magyar határvidéken a két háborús fél által elkövetett pusztításokra Id. Milan Vasic: Der Influss der Türkenkriege auf die Wirtschaft des osmanischen Grenzgbebietes in Serbien und Bosnien (1480-1536). Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege, hsgg. v. Othmar Pick! = Grazen Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte, Bd. 1. Graz 1971., 308-318. 92 1509-ben pl. Perényi nádor meginti Kanizsai György horvát bánt, mert fia a fegyverszünet elle­nére betört a török területre és onnan foglyokkal és marhákkal tért vissza. Thallóczy Lajos —Áldásy Antal: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526., (Monumenta Hungáriáé Histo­rica 1/33. k.) Bp. 1907. 335. — A török béke idején történő magyarországi betöréseire, amikor az ország elnéptelenedett, és várakat is elfoglaltak Id. II. Lajos 1525 nyarán a lengyel követeknek tett kijelentéseit. Acta Tomiciana VII. k. 306-307. 93 Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése. Budapest Régiségei 20 (1963) 128. (1513.) 94 HHStA Wien, Maximili ana К 29. fol. 31-32. 53. (1513.) 95 Szakály Ferenc: Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti ta­nulságai, Hadtörténelmi Közlemények Új folyam, 25 (1978) 490-491. (1512). 96 Uo. 491. 97 Ld. fenn 92. j. és HHStA Grosse Correspondenz 25/a. Melléklet egy 1523. III. 14-i jelentéshez. — Fraknói Vilmos: Werbőczy István kiadatlan levelei és országgyűlési beszéde. 1513-1526. Magyar Tör­ténelmi Tár 23 (1877) 142. 98 Ld. az előző jegyzeten kívül: HHStA Grosse Correspondenz 25/a. 1523. V. 5., 1523. V. 12. (Burgo császári követ jelentései Ferdinándhoz.) 99 Ezt az állóháborút a legjobban jellemezte: Szakály Ferenc: A török-magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365-1526). Mohács, Tanulmányok i. m. 43-49. 100 Thallóczy Lajos — Horváth Sándor: Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. (Mon. Hung. Hist 1/40. к.) Bp. 1915. 178-183. 101 Szalánkemén városa „de novo muratur". Ugyanez fordul elő Szörény, Orsova, Petyz és Sebesnél. A boszniai városoknál és váraknál azt mondja a költségvetés, hogy ,.indigent reformatione". Uo. 180-181. ш Kubinyi András: A Szávaszentderneter-Nagyolaszi győzelem 1523. Adatok Mohács előzményéhez. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 25 (1978) 196. — Szakály: Hadügyi változások i. m. 137-142. 103 Kubinyi The Road i. m. 169-170. 104 Ezt bizonyítják a várleltárak is. Noha ágyúkkal és szakállas puskákkal viszonylag jól el voltak a végvárak látva, a lőszer csak néhány napi védekezésre volt elegendő. Kubinyi András: Magyarország déli határvárai a középkor végén. Várak a későközépkorban = Castrum Bene 2 (1990) 65-74. 105 Thallóczy — Horváth i. m. CCXXXI-CCLIV. 106 Ld. fenn, 88. j. 107 Ennek számadásai megtalálhatók Emuszt Zsigmond királyi kincstartó 1494-1495. évi számadás­könyvében: 1. Chr. v. Engel i. m. I. к. 51-73. 99-107. 108 A zálogolásokat — ha nem is valamennyit — összeállította: Fógel József. II. Ulászló udvartartása (1490-1516), Bp. 1913. 13-20. — Uó.: II. Lajos i. m. 10-17. 109 Fógel: II. Ulászló i. m. 14. o. 5. j. stb. 110 Vó. 108. j. 111 Margalits: i. m. II. k. 492-497. 112 Uo. 497. — Dl. 68116. — Még az 1518. évi bácsi országgyűlés 9. tc.-je is kéri, hogy a Both özvegye iránti Diósgyőrrel kapcsolatos adósságát térítse meg a király, mert saját költségén tartotta meg Horvát­országot. (Ez az országgyűlés ugyanis visszaadatta az elzálogosított koronajavakat.) Kovachich: Sylloge i. m. 249.

Next

/
Oldalképek
Tartalom