Századok – 1994
Tanulmányok - Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata II/288
306 KUBINYI ANDRÁS segítette Magyarországot a lengyel király, és inkább a törökkel kötendő békét javasolta.12 8 A Habsburgok igényt tartottak a magyar trónra. Ezt az igényt 1515-ben a Jagellók újra elismerték,12 9 és az ekkor kötött szerződés eredményeként jött létre 1521-ben a kettős testvérházasság: II. Lajos magyar király elvette Habsburg Máriát, kinek testvére Ferdinánd pedig Lajos nővérével, Annával kötött házasságot. Habsburg részről a Magyarországgal való jó viszonyt az is indokolta, hogy meg akarták akadályozni a Mátyás idején gyakori török betöréseket Stájerországba és Karintiába.13 0 Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy magyar-török fegyverszünet esetén abba őket is foglalják be.13 1 A Habsburgoké volt Ausztrián kívül a német császári trón, sőt Miksa császár házassága révén megszerezte a burgundi örökséget Németalfölddel együtt. Végül az 1519-ben nagyapja, Miksa halála után császárrá választott V. Károly akkor már anyai nagyszülei örököseként az egyesült Spanyolország királya volt, de övé volt Szicília és Dél-Itália, sőt az újonnan felfedezett Amerika is. A Habsburg hatalom bekerítéssel fenyegette a szintén Itália irányában hódítani kívánó Franciaországot. Az így kialakult hatalmi tömbök között Magyarország csak sokadrangú mellékszínpad volt a nagy európai politikai teátrumban.13 2 V. Károly elsődleges európai célja az itáliai területek feletti uralom biztosítása volt, így szembekerült Franciaországgal, amellyel már a burgundi örökség miatt Miksának is ellentétei voltak. Mivel 1517-ben I. Szelim szultán elfoglalta az egyiptomi mameluk szultánságot, ezáltal a török Károly számára is veszedelmet jelentett, de nem a magyar határon, hanem a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Az új császár különben Ausztriát öccsének, Ferdinánd főhercegnek adta, aki ott hivatalosan egyelőre csak bátyja képviseletében uralkodott. Ferdinánd maga is először észak-itáliai királyság alapításának célját tűzte ki maga elé.133 Magyarország tehát sem északi, sem nyugati szomszédjától nem várhatott komoly segítséget, sőt mindkettőnek inkább az lett volna az érdeke, hogy a magyar békében éljen a törökkel, mégpedig Habsburg-szempontból úgy, hogy ez a fegyverszünet rájuk is vonatkozzon!13 4 Hozzá kell mindehhez tenni, hogy a lengyel és Habsburg-érdekek nem egy téren ütköztek egymással, így pl. a császár által szükségképp támogatott Német Lovagrend területén. A magyar diplomácia ugyan hozzájárult a lengyel hűbéres világi porosz hercegség megalakításának lehetővé tételéhez (1525), de ezzel sem érte el a lengyel támogatást.135 Történetírásunk nemegyszer megkísérelte, hogy a Jagelló-kori magyar állam politikájában Habsburg vagy lengyel stb. orientációt fedezzen fel, ismerni véljük a Habsburg, lengyel, velencei, pápai stb. ügynököket a magyar vezetők közül, és valóban, nem egy esetben források maradtak fenn megvesztegetésükről, sőt a kapott összegekről, ill. ajándékokról is, amelyet külföldi követek bocsátottak rendelkezésükre.136 Az igaz, hogy egyes főurak (vagy főpapok, nemesek stb.) tényleg jobban kötődtek egy bizonyos külföldi hatalomhoz (pl. Bakócz Tamás esztergomi érsek Velencéhez),13 7 többségükben azonban változtatták kapcsolataikat. Itt kell viszont megjegyezni, hogy a megvesztegetés nem volt a magyar politikusok jellegzetessége, a 15-16. század fordulóján a legtöbb ország politikai vezetőrétege fogadott el ajándékokat, sőt évdíjakat külföldi államoktól, nemegyszer egymással szemben álló hatalmasságoktól is.13 8 Nyomok vannak arra, hogy ugyanerről beszélhetünk nálunk is.