Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 29 őrzött Szt. Christina és Szt. Augustus ereklyéket 1962 körül az oltárok „felszabadítása" érdekében elvették korábbi helyükről és az oltárok melletti fali tartókon helyezték el. Ekkor az ereklyéket porszívóval megtisztogatták és az eddig felnyitható koporsókat lezárták.223 Szt. Faustinus teste a pécsi székesegyház Szt. Mór kápolnájában az oltár alatt az oltárrács mögött sokáig lepellel volt letakarva,22 4 majd Rogács Ferenc püspök idejében (1958-1961) egyszerű, szürkére festett fa koporsót készítettek neki. Ugyanekkor az oltárrácsot is megerősítették, s a püspöki pecséttel lezárt koporsót az ereklyével a rács mögött elhelyezték.225 A rozsnyói ereklye a transzláció százéves évfordulója alkalmából (1936) Bubnics Mihály püspöksége idején új oltárt kapott, melyen a következő felirat olvasható: „S. Neitus Martyr Christi in Pacem. 1836. Joannes Episcopus me portat. 1936. Michael Episcopus me omat,"226 A szombathelyi székesegyházba 1953. október 25-én helyezték vissza az északi oldalhajó első kápolnájának (volt Nepomuki Szt. János kápolna) oltárára Szt. Piacidus ereklyéjét, melynek a bombázáskor megsérült üvegkoporsóját külső és belső díszeivel együtt gondosan restaurálták.227 Az 1945-ben elpusztult oltárkép helyére ugyanekkor állították fel a Feszty Masa által festett új oltárképet, amely Lisieuxi Szt. Terézt „mind a hithirdetés ügyének védőszentjét" ábrázolja.22 8 A transzláció emlékünnepének 20. századi megülésére csak néhány helyről van adatunk. Homokkomáromban a templom 1941. évi kifestéskor a belső falra jól olvasható betűkkel ráfestették a templom történetét, melyben a Szt. Felix ereklyéről is megemlékeznek. Az emléknap ekkorra már egybemosódott pünkösd ünnepével, de a templom 1941. július 13-i újbóli felszentelése alkalmából a veszprémi püspök elrendeli Szt. Felix ünnepének a templom felszentelési évfordulójával egybekapcsolt megülését. 1943-ban ezen a napon áldották meg a templom felé vezető út melletti fán elhelyezett Mária-képet.229 Az ünnepi prédikációban a szentről néha még ma is szót ejtenek, de a templom búcsúnapjai közül napjainkban Szt. Felbe ünnepe a legkevésbé látogatott. A búcsúsok közül többen ma is felmennek az oltár mögött készített emelvényre, s ott imádkoznak. Rozsnyón még az 1960-as években is a transzláció emléknapján, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon volt a „Néti búcsú", mivel azonban rendszerint a Jézus Szíve ünnep megülése is erre a napra esik, a nap eredeti jelentése fokozatosan háttérbe szorul.230 A katakombaszentek csodatévő erejébe vetett hit szórványos továbbéléséről tanúskodik az a fogadalmi tábla, amelyet a vízivárosi Szt. Erzsébet apácák Szt. Fortunatus ereklyéjénél ajánlottak föl századunk 30-as éveiben.23 1 Két katakombaszentnél találtunk nyomot a szent nevének keresztnévként történő választására. A Szt. Neitus nevét viselőkről korábban már megemlékeztünk, itt csupán azt jegyezzük meg, hogy az utolsó ismert adat a Neitus (Nétus) név adására 1942-ből való. Jellemzőnek kell tartanunk, hogy a név egyik 1904-ben született viselője névnapját nem a transzláció emlékünnepén, hanem november l-jén, Mindenszentekkor tartotta, mivel úgy értesült, „hogy vólt egy szenté avatott Nétus nevű pap, amely a Rozsnyói székesegyházban nyugszik".23 2 Szt. Fortunatus névpatrónusként való újabb tiszteletét tanúsítja, hogy a vízivárosi Szt. Erzsébet apácák között a század első felében még akadt, aki a név női alakját (Fortunata) vette fel rendi névként.233 Párja nélkül áll
