Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
28 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA század végén Szt. Flamidianus ereklyéjét a budavári Nagyboldogasszony templom Szt. István oltáráról a sekrestyébe helyezték át, majd a templom 1877-es átépítésekor raktárba tették.21 1 Az eredetileg ugyancsak a Szt. István oltáron őrzött, 1789-ben ellopott Szt. Fortunatus ereklyét a csontok megtalálása után már nem tették vissza eredeti helyére, hanem elajándékozták a vízivárosi Szt. Erzsébet apácáknak.21 2 Szt. Faustinus pécsi ereklyéje a székesegyház főoltáráról egy idő múlva az altemplomba került,21 3 majd a székesegyház 1882-es átépítése során a Szt. Mór mellékkápolna oltárlapja alá tették, az oltár predellájára pedig a következő feliratot vésték > r Ad venerationem reposita quiescunt hic loci ossa gloriosi martyris Sancti Faustini",214 A katolikus magatartás megváltozása mellett nem feledkezhetünk meg a katakombaszentek protestáns és felvilágosult kritikájáról sem. Ez a 17. és a 18. században része az ereklyetisztelet általános bírálatának a 19. században több konkrét példát is találunk rá. Már utaltunk az ereklyetisztelet védelmezésének a rozsnyói transzlációs ünnepségek utolsó napján mondott prédikációban található nyomaira, s felhívtuk a figyelmet a Hollók Imrének a rozsnyói eseményekről írt könyvének arra a részére, amelyben a szerző a szentek ereklyéinek, ezen belül a Magyarországon tisztelt ereklyéknek a sorába foglalja bele a Szt. Neitus ereklye történetét.215 Mindez nemcsak arra utal, hogy egyházi részről a katakombaszentek ereklyéit igyekeztek egyenrangúnak feltüntetni más szentek ereklyéivel, hanem arra is, hogy Oy módon vélték elhárítani az ereklyék iránt ekkor már katolikus és protestáns részről egyaránt jelentkező kételkedést. Hogy mindez nem alap nélkül történt, mutatják azok a megjegyzések, amelyek a rozsnyói eseményeket a korabeli protestáns sajtóban kísérték. A Szt. Neitus ereklye Rozsnyóra kerülésének polemikus ízű visszhangjával két német nyelvű lap 1838-as számainak hasábjain találkozunk. Az Ephemerides Darmstadtienses ironikus megjegyzése szerint Scitovszky püspök Szt. Neitus testének 30 000 forintért történő „előnyös" megvásárlásával a szentszékhez vezető útját akarta egyengetni.216 Az Allgemeine Kirchenzeitung egyik levelezője pedig azt írta, hogy a rozsnyói katolikusok imádják Szt. Neitus testét.217 Az események ismeretében nem lepődhetünk meg azon a — nyilván nem csak az itt idézet kritikai vélemények mögött rejlő — megütközésen, amellyel a protestáns hívők a katakombaszentek kultuszának korabeli megnyilvánulásait szemlélhették. Röviden szólnunk kell arról is, hogyan alakult a katakombaszentek ereklyéinek további sorsa és kultusza a 20. században. A 36 ereklyéből kettő még a 18. század végén elpusztult,21 8 4 ereklyéről csak annyit tudunk, hogy ma már nincsenek ott a templomban.21 9 A vízivárosi Szt. Erzsébet apácák Szt. Fortunatus ereklyéje a második világháború pusztításának esett áldozatul.22 0 A legtöbb katakombaszent eredeti őrzési helyén található,22 1 néhányat pedig ugyanabban a templomban más környezetbe tettek át. Ez utóbbiak közül Szt. Flamidianus fejereklyéje ma a Szt. Erzsébet apácák templomának kórusán, egy másik hasonló, de felirat nélküli koponyaereklye mellett található. Állítólag a második világháború évei alatt került fel oda.22 2 A Szt. Innocentius testét tartalmazó üvegkoporsó a zalaszentgróti plébániatemplom szentélye melletti jobb oldali mellékkápolnában, egy használaton kívüli mellékoltár lépcsőjén, növényi dekoráció mögött kissé porosan, mintegy elfeledve áll. A mosonmagyaróvári plébániatemplomban a Szt. Kereszt, illetve a Háromkirályok mellékoltáron
