Századok – 1994

Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3

18 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA ferences szerzetes, híres pozsonyi szónok magyar nyelven tartott prédikációt. A har­madik napon a templomban Gajan János, a modrusi királyi megye papja szlovákul, a Szt. Anna kápolna előtti téren Vindis Gáspár ausztriai plébános németül, a szent­kútnál Keszthely Márton, a csallóközi Szerdahely plébánosa magyarul beszélt.12 8 A zenét a transzláció napján a stomfai zenészek, a szomszéd iskola zenészei és a po­zsonyi trombitások szolgáltatták. A második napon érkeztek meg a piaristák teljes kórussal, trombitákkal és dobosokkal, akik az egykorú leírás szerint „olyan zenét szolgáltattak, hogy még a császár őfelsége előtt is dicséretet kaptak volna".12 9 A háromnapos ünnepségsorozat záróaktusa a harmadik napon mondott vesperás és Te Deum volt.13 0 A búcsújáróhely 17-18. századi történetét áttanulmányozó Pásztor Lajos szerint talán ez az ünnepségsorozat volt a kolostor életében az egyik legfénye­sebb.13 1 A hétnapos rozsnyói ünnepségre az ereklyét adományozó pápai iratnak az a részlete adott alkalmat, amely szerint azok, akik „igaz bűnbánattal és hitvallással a transzlációt követő ünnepi szentmisén áldoznak, vagy akik ezután hét egymást kö­vető napon ezt a templomot meglátogatják és ott... imádkoznak, minden időre min­den bűnük teljes bocsánatát... nyerik."13 2 Ezeken a napokon állandóan misék, ma­gyar és szlovák nyelvű prédikációk voltak. Az ötödik napon több ezer vidéki lakos 1/2 9-kor a gimnázium templomából a diákokkal együtt körmenettel vonult a szé­kesegyházba, ahol a püspök a szószékről köszöntötte a liceum magyar hallgatóit, a hívek pedig — közeledvén az aratás ideje — érett búzakévét ajánlottak föl az egyház és a haza számára. Ugyanezen idő alatt Marsovszky András az összegyűlt németek­nek rögtönzött beszédet tartott. Az ünnepi mise a fiatal iskolásoknak egyúttal elsó­áldozási alkalmul szolgált. A hatodik napon, szombaton folyamatosan prédikációkat tartottak a megjelenteknek, 6 órakor koncelebrált szentmisét mondtak a rozsnyóiak és a heti vásárra érkezők részvételével, 9 órakor a székesegyház kórusa énekelt. Az ünnepségsorozat utolsó napján, vasárnap mintegy 15 000 ember részvételével Szt. Neitus ereklyéjét a Szt. Anna mellékkápolna oltárára helyezték, a kápolna titulusát Annáról Neitusra változtatták. Ez alkalommal Hollók Imre magyarul, Czott Ferenc szlovákul, Marsovszky András pedig németül tartott beszédet, az ünnepi misét He­gyessy Pál olvasókanonok celebrálta. Délután litánia volt, majd a jelenlévő papság a Szt. Neitus oltárnál Te Deumot mondott, s közben mozsárlövésekkel adták tudtul az ünnepségek befejeződését. A hétnapos ünnepségsorozat résztvevőinek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az áldozók száma 30* 000 körül mozgott. Az események híre túlterjedt az egyházmegye határain is, így például körmenetek jöttek a kassai és a szepesi egyházmegyéből.133 Az ünnepségek egyik résztvevőjének megjegyzése szerint ezekben a napokban „éjjelente három nyelven kegyes énekeket lehetett hallani".13 4 A transzlációk látványának, érzelmi hatásának elmélyítését szolgálták az ün­nepségek alkalmával nagy számban mondott prédikációk. Ezek felvilágosítást adnak a katakombaszentek kultuszának egyházi motivációiról. A rozsnyói transzláció nap­ján mondott magyar nyelvű püspöki beszéd13 5 a vértanútisztelet korai időszakára való történeti visszatekintéssel kezdődik, majd Scitovszky püspök Neitust követésre méltó példaként állítja hallgatói elé, s felhívja a figyelmet a transzláció emlékünne­pének jövőbeli megtartására. A rozsnyói transzlációs ünnepségek utolsó napján, ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom