Századok – 1994

Dokumentumok - Sziklay Andor: Amerikai állampolgár az emigráns Kossuth szolgálatában. William James Stillman magyarországi küldetése I/169

DOKUMENTUMOK 179 leveleit — mondtam — amelyeket nekem előzetesen küldött." Erre ezt felelte: „Sze­retném azokat látni." Megígértem, hogy elküldöm neki a leveleket, ígérete ellené­ben, hogy visszaküldi őket. De azután meggondoltam a dolgot és csak egyet küldtem el, megcímzett válaszborítékot mellékelve. Válasz azonban soha nem érkezett. Talán csak azért akarta Kossuth megszerezni a leveleket, hogy a régi vállalkozás nyomai eltűnjenek. (1884) A fordító kiegészítő jegyzete „Több mint 30 évvel" a leírt események után kereste fel Stillman Kossuthot Torinóban, tehát nyilván nem hamarabb, mint 1884-ben, amikor írása már meg is jelent. Kossuth ekkor legalább 82 éves volt, gyengélkedett is, talán fogyatékosan emlékezett a régi epizódra, mint bizonyíthatóan egyebekre is a hosszú és zivataros múltból. Némi szándékolatlan tiszteletlenséggel és politikai jogosultsággal elképzel­hető, hogy a Watergate-skandalum egyik szereplője által feltalált s már a szótárakba is bekerült, a közéletben lépten-nyomon alkalmazott fogalomnak, a „deniability"­nek, a tervszerű „tagadhatóság"-nak egy esetével van dolgunk. Kossuth esetleg el akarta hessegetni a kirívóan dilettáns, személyileg kellemetlen s végül sikertelen vállalkozás emlékét. Stillman-nak előnye, hogy csak mintegy 57 éves volt a leírt állítólagos összekü­lönbözés idején, így a pesti kaland még élénk lehetett emlékei sorában. Amerikai festőművész magyar államférfival kötött szövetkezése és tengerentúl végzett vesze­delmes kísérlete nem volt mindennapi élmény. De talán az is feltételezhető, hogy beszámolóját kiszínezte a hiúság, a fiaskó tompítására irányuló igyekezet, és az elő­kelő folyóirattól járó tekintélyes honorárium, amelyet az egzotikus légkörű és terje­delmes kéziratért kaphatott. Nem tudom, hogy valahol (Kossuth könyvtárat megtöltő levelezésében, Pulszky naplóiban, egykorú közelállók jegyzeteiben) van-e utalás erre a különös esetre, ame­lyet most már másfél évszázad leple takar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom