Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 17 A legfényesebb körülmények között a források tanúsága szerint a rozsnyói transzláció ment végbe 1836-ban. Itt találkozunk egyedül a transzlációt 3 hónappal megelőző győzelmi bevonulás motívumával. Ekkor „a tetem... egy veres posztóval bevont kocsira volt téve, fátyollal, koronával és arany pálma-ággal, meg más arany és ezüst függelékekkel ékesítve. A kocsi mellett 44 ifjú ment égő fáklyákkal. Dob, trombita, síp, harang- s mozsár-szó kísérte a menetet. Az úton a házak mindenütt önként kivilágítva valának. Benn a városban mintegy 30 polgár ugrott a kocsihoz, s kifogván belőle a lovakat, magok saját kezeikkel vonák a szekeret be a püspöki lakásba".119 Maga a transzláció pünkösd utáni 3. vasárnap, június 12-én volt. Az ünnepség már szombaton elkezdődött, ekkorra 5-6000 ember gyűlt össze. Délután 3 órakor a templomi kórus vesperást énekelt, niajd kompletóriumot, matutinumot és laudest mondtak a katakombaszent tiszteletére. Este 6 órakor Szokol János székesegyházi plébános az oltáriszentség jelenlétében litániát tartott, melynek végén Szt. Neitushoz könyörögtek. A székesegyházban szombatról vasárnapra virradó éjjel virrasztás volt. Másnap reggel 5 órakor matutinummal kezdődött a nap, közben állandóan zúgott a székesegyház nagyharangja. 1/2 6-tól 8 óráig a székesegyházban és a székesegyház előtt összesen 11 misét mondtak. 1/2 9-kor kezdtek gyülekezni a transzlációra: a papság beöltözött, a két helyi plébánia népe pedig a körmenet útvonala mellett — a székesegyház kapujától a püspöki rezidenciáig — sorakozott fel. A. körmenet a székesegyházból ének nélkül, harangzúgás közben (scena muta) indult a püspöki palotában lévő ereklyéért. A püspöki kápolnában térden állva Soli űeo-val köszöntötték a szentet, majd a püspök az „O Sancte Neite" kezdetű antifónát into- ' nálta. Két kántor a Mindenszentek litániáját énekelte, majd amikor a „Szent Háromság egy Isten" következett, a menet az ereklyével együtt a korábbi rendben megindult a székesegyház felé. Itt az ereklyét a püspöki trón baldachinja alá helyezték, majd a püspök Te Deumot énekelt és magyar nyelvű beszédet mondott. Ezután a kivilágított templomban a nép a főoltár megkerülésével elvonult az ereklye előtt. Délután 3 órakor ünnepi vesperás volt, majd 6 órakor litániával fejeződött be a nap.120 A transzlációt követő napokon — mintegy hatásának fokozására — gyakran további ünnepségek, búcsúnyerési lehetőségek, prédikációk, körmenetek voltak. Háromnapos ünnepségről (triduum) hallunk Búcsúszentlászlón,12 1 Mucsiban12 2 és Máriavölgyben,12 3 Rozsnyón pedig a transzlációt követő egész héten folyamatosan ünnepeltek.12 4 A máriavölgyi kolostortemplom erre az alkalomra az apostoli szentszéktől három egymást követő napra teljes búcsúengedélyt kapott, ami nagymértékben hozzájárult a transzlációt követő ünnepségek vonzerejéhez.12 5 Ezeken a napokon a távolabbi országrészekből és külföldről — például az ausztriai „Cicerstorff'-ból126 — is állandóan érkeztek a különböző társadalmi összetételű csoportok; a források 25 000 áldozóról szólnak.12 7 Mindhárom napon ugyanabban az időben három különböző helyen más-más nyelven voltak prédikációk. Külön gondoskodtak a prédikációk helyének és idejének hírüladásáról. A transzláció napján a körmenet után Prainer Jakab pozsonyi olvasókanonok a templomban magyarul, Ugrini György bazini archidiakonus helyettes a Szt. Anna kápolna előtti téren szlovákul, Flaischer pozsonyi káplán a szentkútnál német nyelven mondott beszédet. A második napon a templomban egy Hamburgi nevű ferences gvárdián németül, a Szt. Anna kápolna előtti téren Kubovich Pál stomfai plébános szlovákul, a szentkútnál Ozoly Flórián
