Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
12 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA mét összeállítva elhelyeztük. Eközben a koporsót összeillesztve a szent ereklyék helyreállíttattak, a faládába tisztelettel áttetettek, lezárattak és lepecsételtettek." Majd a püspök így folytatja: „a megmaradt hamvakat pedig összegyűjtöttük, az ezekből származó bizonytalan eredetű részeket külön helyen fa tartóba zártuk, megpecsételtük és ugyanennek a székesegyháznak (ti. a pécsinek) átvitelre odaadtuk."5 4 A homokkomáromi Szt. Felbe ereklye 1751-es oltárra helyezése Padányi Bíró Márton veszprémi püspök engedélyével történt.5 5 A balassagyarmati plébániatemplom Szt. Felicianus testereklyéjének rekogníciós iratát Révay Antal, az esztergomi érsekség suffraganeusa állította ki 1759. augusztus 20-án Balassagyarmaton. Ebből megtudjuk, hogy Révay megvizsgálta az ereklyét és megerősítette annak hitelességét.5 6 Hasonló esztergomi érseki engedélyről tudunk a székesfehérvári Szt. Candidus ereklyével kapcsolatban.57 A zalaszentgróti Szt. Innocentius5 8 és a mosonmagyaróvári Szt. Augustus59 ereklyék rekogníciója a római authenticumra rávezetett veszprémi, illetve győri püspöki záradékkal történt. A mucsii Szt. Valerius Felicianus testereklye nyilvános kitételre szóló engedélyét a pécsi egyházmegyei hivatal nevében Brüsztle József állította ki.60 A rozsnyói Szt. Neitus ereklye rekogníciójára föltehetően a katakombaszentnek a pozsonyi Szt. Erzsébet apácák templomában történt elhelyezése előtt került sor, amikor Scitovszky püspök engedélyével három ereklyerészt leválasztottak a testből.6 1 A katakombaszentek rekogníciójával teljesült az ereklyék nyilvános tiszteletének utolsó egyházjogi feltétele. Megkezdődhetett a transzlációs ünnepségek tervezése, előkészítése. A transzlációra rendszerint még az ereklye Rómából való megérkezésének évében sor került, s így néhány hónap állt rendelkezésre az ünnepségek megszervezésére. Szt. Neitus teste például 1836. március 10-én érkezett Rozsnyóra, a transzlációs ünnepségeket ugyanezen év június 12-én tartották.62 Viszonylag rövid idő telt el Szt. Faustinus testének Pécsre érkezése és transzlációja között, mivel a test 1781. április 20-án még Mohácson volt, a transzlációra pedig már egy hónap múlva, május 29-én sor került.6 3 Különbözőképpen alakult a Herzan-Harras Ferenc szombathelyi püspök tulajdonából végrendeletileg a szentgotthárdi ciszterci templomba jutott Szt. Vincentius, illetve a szombathelyi székesegyházba jutott Szt. Piacidus ereklye további sorsa. Szt. Vincentius testét a püspök halála után (1804. június 2.) már alig három hónap múlva, szeptember 23-án transzlálták Szentgotthárdra,64 Szt. Piacidus ünnepélyes elhelyezésére azonban ismeretlen okok miatt csak tíz év múlva, 1814. április 29-én került sor.6 5 Kivételnek számít a Szt. Theodora ereklye Máriavölgybe történt megérkezése (1682 körül) és transzlációja (1717. június 27.) között eltelt hosszú időszak: itt a háborús körülmények miatt 35 évig a kolostor kincstárában őrizték az ereklyét.66 Máriavölgyben az előkészületek megszervezését Szennyesi Antal pálos szerzetes végezte, s az ünnepségek lefolyását is ő irányította.67 A rozsnyói előkészületek fő mozgatója maga az ereklyét kérő püspök, Scitovszky János. 1836. április 30-án Pozsonyban körlevelet ad ki, melyben kéri az egyházmegye papságát, közöljék az egyházmegyei diakónussal, honnan, mikor, milyen körmenettel kívánnak részt venni az ünnepségen. Egyúttal kéri, a körmenetek legkésőbb a transzláció napján, június 12-én délig mindenképpen éljenek Rozsnyóra, hogy a délutáni ünnepségeken már részt vehessenek.6 8
