Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 13 Az előkészületek fontos mozzanata a katakombaszentek testének feldíszítése, ereklyetartóban történő elhelyezése. Ez néhány esetben már Rómában vagy a szállítás közben megtörtént, leggyakrabban azonban a transzlációt megelőzően került rá sor. Egy kivétellel mindig feldíszítették a csontvázat. A szokás formája felőli tájékozatlanság, a megfelelő anyagi eszközök hiánya és az ereklye hiányossága egyaránt oka lehetett annak, hogy Búcsúszentlászlón a Szt. Vitalis ereklye transzlációjára abban az egyszerű fa dobozban kerítettek sort, amelyben a Rómából való szállítás történt.69 A díszítést rendszerint különböző külföldi, elsősorban osztrák és hazai női kolostorok apácái végezték. A bécsi orsolyiták díszítették fel a Homokkomáromba került Szt. Felbe ereklyét,7 0 s ugyancsak Bécsben öltöztették fel a Pécsre került Szt. Faustinus testét.71 A grazi orsolyiták végezték a zalaszentgróti Szt. Innocentius díszítését7 2 s ugyancsak Grazban történt a szentgotthárdi Szt. Vincentius testének felékesítése. Ez utóbbi ereklye felöltöztetését az ereklyetartó koporsó hátsó oldalának felirata szerint Theresia Zenger végezte 51 éves korában.73 A budai klarisszák öltöztették fel a székesfehérvári Szt. Candidus testét.74 A szombathelyi Szt. Piacidus ereklye díszítését Somogyi Lipót püspök megbízásából a győri orsolyiták végezték.75 A rozsnyói Szt. Neitus ereklye díszítésére a pozsonyi Szt. Erzsébet apácák kaptak megbízást. Munkájuk három hónapig tartott, melyben Haaz Mária Erzsébet superiora és Haetser Mária Emerica secretaria irányításával számos apáca vett részt.7 6 A katakombaszentek öltözéke rendkívül változatos, értékes anyagokból aprólékos kézimunkával készült. Az 1651-ben Nagyszombatban elhelyezett „tíz szent mártír" testét bársonnyal ékesítették.7 7 Szt. Theodoráról csupán annyit tudunk, hogy 1717-ben értékes ékszerekkel díszítették.7 8 Szt. Piacidus díszítését 327 aranyforintért végezték,7 9 Szt. Candidus ruhája 160 aranyforintba került. Ez utóbbi a korabeli vélemény szerint „olyan szépséges elegáns volt, hogy aki látta, hozzá hasonlót nem tudott mondani".80 Szt. Neitus testét a leírás szerint „aranyszövetbe és selyembe öltöztették, amit igazgyöngyökkel, drágakövekkel, smaragdokkal és aranyrojtokkal díszítettek".8 1 A ma is épségben látható ereklyék öltözéke dekoratív hatású, s ez a dekorativitás volt az egyik oka a katakombaszentek közkedveltségének. Ez a technika lényegében azonos a női kolostorokból kikerült szentképek polion technikával készült keretdíszítésével.82 Egyes testrészeket (ujjak, bordák stb.) ékkövekkel, igazgyöngyökkel, színes csiszolt üvegekkel tettek még látványosabbá. A díszítő technikák közül megfigyelhető még a színes ruhák, bársony és selyem rátétek, hímzések gazdag alkalmazása. Az általános szoknyaszerű vagy nadrágos, köpenyes öltözék a barokk elképzelés szerinti római katonai egyenruhát, s ezzel a katakombaszent a Krisztus katonája-gondolatot jeleníti meg. A katakombaszent feje rendszerint párnán nyugszik, lábára cipőt, kezére kesztyűt húztak, s a szentet ellátták a vértanúság győzelmi szimbólumaival: kezébe pálmaágat, fejére babérkoszorút helyeztek, melléje pedig a vérét tartalmazó díszes edényt tették. Szombathelyen Szt. Piacidus teste mellett kinyújtott karral, fején turbánszerű ékítménnyel fekszik, kezében pálmaág, mellette kelyhet formázó ékköves dísz. Lábánál átlátszó falú dobozban gyöngyből készült kis karika (koszorú), a doboz hátoldalán felirat: „S. S. Reliquiae S. Placidii martyris". Az ereklye nézésének kegyelemközvetítő erejéről alkotott elképzelés különös erővel jelentkezik az ereklye foglalatában, az üvegfalú koporsóban. Az ereklyéknek ez a nyílt megmutatása lényegében a középkori ötvösművű ereklyesírok, ereklyetartó
