Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 11 Előfordult, hogy a hosszú ideig tartó szállítás közben az ereklyét többször is oltárra helyezték, míg eljutott végső rendeltetési helyére. A nagyszombati Keresztelő Szt. János templomba került „tíz szent mártír" illációja a transzlációt megelőzően a város Szt. Miklós templomában történt.4 7 Máriavölgyben a szent illációja a transzláció szertartásának szerves része. 1717. június 7-én reggel 8 órakor a transzlációra összegyűlt főpapok a szerzetesekkel és az előkelő világiakkal ünnepélyes menetben a holtak kápolnájához (Sigray-kápolna) vonultak, amelyben Szt. Theodora „egész test formába összerakva, értékes ékszerekkel feldíszítve, aranyozott ékes trónformájú ravatalon előre el volt helyezve."48 Az Alvarus Cienfuegos pécsi püspöki által a pécsi székesegyháznak küldött Szt. Vincentius ereklyét már útközben, Bécsben oltárra emelték. A szállítás közben megsérült testet ugyanis itt újra összeállították és feldíszítve Julianus Sabbatinus apollóniai püspök házi kápolnájában nyilvános tiszteletre tették ki, a püspök pedig 1737 advent első vasárnapján (december 1.) a hívek és a szent test jelenlétében szent cselekményeket végzett.49 Szt. Vincentius második illációja a pécsi Mindenszentek templomában történt: a testet addig őrizték itt, amíg az ereklyét megillető ünnepi transzlációra készülődtek.5 0 A másik pécsi katakombaszent, Szt. Faustinus teste a városba érkezése után a pálosok templomának Szt. Tekla oltárára került, s itt várta meg 1781. május 29-ét, amikor a püspöki bevonulás részeként ünnepélyesen a székesegyházba vitték.51 A Rozsnyóra került Szt. Neitus illációja 1836. február 4-én a pozsonyi Szt. Erzsébet apácák templomában történt. A Scitovszky János rozsnyói püspök által az illácíó emlékére kiadott irat szerint a püspök a benedictio capsarum pro reliquiis includendis-szel megáldotta, majd imádságok és himnuszok éneklése közben elhelyezte a földíszített ereklyét. Ezt követően február 4-16. között a Szt. Erzsébet apácák templomában nyilvános tiszteletre tették ki az ereklyét, melyet ez idő alatt a pozsonyiak folyamatos tiszteletben részesítettek. Február 9-én német nyelvű prédikáció volt a szentről, február 14-én pedig Jordánszky Elek, püspöki suffraganeus mondott „apostoli kenetű" beszédet. A beszéd után Jordánszky ünnepi misét celebrált, majd az összegyűltekkel együtt a szent pártfogásába ajánlotta magát.5 2 A kultuszt megelőző, a transzlációval szoros kapcsolatban lévő további hivatalos egyházi megnyilvánulás az ereklyék második hitelesítése, nyilvános tiszteletének püspöki engedélyezése, rekogníciója. Erről leggyakrabban az authenticum mellett a másik legfontosabb forrásból, rendszerint a megyéspüspök által kiadott ún. rekogníciós iratból (instrumentum recognitions) szerzünk tudomást. Ez lehetett önálló irat, de előfordult, hogy a Rómában kiállított hitelesítő iratra vezették rá az ereklye leírását tartalmazó, hitelességét és nyilvános kultuszának engedélyezését tanúsító sorokat. A máriavölgyi Szt. Theodora ereklye rekogníciója a transzláció keretében történt, amikor a holtak kápolnájában elhelyezett test előtt a transzlációra összegyűltek jelenlétében a püspöki titkár felolvasta az ereklyét hitelesítő főpapi bullát.53 A pécsi székesegyháznak küldött Szt. Vincentius ereklye rekogníciós iratát Alvarus Cienfuegos kérésére Julianus Sabbatinus apollóniai püspök adta ki 1737. december 1-én, aki az útközben megsérült katakombaszent csontjait Bécsben összeállíttatta és újra feldíszíttette. Mint írja, „a szent fej részeit gondosan felderítve kikutattuk, összeraktuk és megtapasztaltuk annak teljességét, a szent vérét tartalmazó edény töredékeit hasonlóképpen megkeresvén egy másik kristály edényben a feje előtt is-
