Századok – 1994

Tanulmányok - Pritz Pál: Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében VI/1078

MAGYARSÁGKÉP A HÚSZAS ÉVEK ELSÓ FELÉBEN 1107 pozottan, hogy az „egy hatásos propagandának előfeltétele és létalapja, nem pedig alternatívája". A memorandum említett mellékletét az angol külügyminisztérium egyik Közép-Európával foglalkozó tisztviselője állította össze, aki a jelek szerint hajlandó lett volna szolgálatait — nyilván nem jótékonysági alapon — a magyar Külügyminisztériumnak felajánlani.4

2 A felajánlkozás érződik a magyar propagandáról adott rajzában is. A negatív kontúrok ugyanis — bár alapjában helytállóak — a valóságosnál is sötétebbre sikerültek. Eszerint „Magyarország jelenlegi propagandája bizonyos számú könyvek Magyarországon való nyomásában és kiadásában merült ki ... ezek szétosztása eddig igen gyatra volt". Hiszen a szövetségesek katonai, tengerészeti és gazdasági megbízottai, egyes angol látogatók, tehát olyanok kapták meg, akiknek erre a propagandára — úgymond — „semmi szükségük nem volt", míg Anglia 50 milliós lakossága „mitsem tud Magyarország felől". Nyilván ez is túlzás, ellenben minden bizonnyal alapjában igaza van, amikor azt állítja, hogy ennek a propaganda irodalomnak a „külseje és kiállítása nem angolos, hogy angol nyelvezete szolgai fordítása a magyarnak". Az illető diplomata még azt is hibául rója fel, hogy „a legnagyobb tájékozatlanság látszik ki belőle aziránt, mit tud ma az áüag angol Magyarországról, mert a legbosszantóbb dolog a világon, ha már jól ismert dologról tájékoztatnak bennünket". Látható, ezen a ponton saját iménti állítását cáfolja, hogy Anglia lakossága semmit sem tud Magyarországról. Ellenben nagyon sok megszívlelni való lett volna azokban a fejtegetéseiben, amelyek az angolok mentalitásával foglalkoztak és amelyek alapján — egy elképzelt eset kapcsán — mintegy modellezi a propaganda különféle útjait. Az angol mentalitást — ahogy ó mondja: az angol pszichológiát — tíz pontban foglalja össze, hangsúlyozva, hogy áttekintése nem teljes, és a szempontok sorrendje nem fontosságukat követi. Eszerint „Az angol: 1.) igazságérzettel bír, 2.) nincsenek antiszemita érzései (ez a negatív tulajdonsága könnyen érthető okok miatt van itt felemlítve) (vagyis a magyar társadalmat a forradalmak után elöntő antiszemitizmus miatt — P. P.), 3.) igen jó humorú (mely tulajdonsága a háború alatt nagyban befolyásolta kritikáját), 4.) nem szereti, ha életét más népeken esett igazságtalanság folytonos elébük tartásával keserítik meg, hacsak nem a legfelületesebb módon, 5.) common sense-1 bír, 6.) politikai szempontból semmi jelentőséget bármely vallásnak nem tulajdonít, 7.) utálja a kormánybeavatkozást ügyekbe, amely nem direkt a kormány érinti, 8.) üzleti szelleme igen kifejlődött, 9.) igen erős demokratikus érzésű, 10.) a sport iránt különösen érdeklődik." Az elképzelt eset szerint Kassán szlovákok és magyarok zsidóellenes tüntetést rendeznek, verekedés, eseüeg gyilkosság is történik. A cseh sajtóiroda először az egészet elhallgatja, mivel azonban az ügy kipattan, saját verzióját publikálja: „egy