Századok – 1994
Tanulmányok - Gyáni Gábor: Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón VI/1057
BUDAPESTI TEREK A SZÁZADFORDULÓN 1073 rosok több tízezres (becslések szerint a 100 ezret is elérő) tömege útnak indult. Kisebb tömegeknek módja nyílt behatolni a Nagykörúton belül, s még kevesebbeknek a Belvárosba, ám továbbhaladásukat ott megakasztották és a szokatlanul erős rendőri-katonai ellenállás folytán védekezésre kényszerültek, ül. visszavonultak.91 A délutáni visszavonulással a zavargások térbeli súlypontja újból áthelyeződött, immár a munkás külvárosok és a külső kerületek területére korlátozódott, ott folytatódott. A munkásság a saját negyedeiben sáncolta el magát, e negyedeket sajátította ki a maga számára. E harc eszközeire világít rá az alábbi példa. Az ún. Csikágóban, az „Erzsébetvárosnak ezen a részén... fél óra alatt az egész negyedre sötétség borult. A gázlámpákat sorra leverték". A Garay téri piac bódéinak és sátrainak felhasználásával pedig akadályokat emeltek, „eltorlaszolták az utat, sőt valaki drótkötelet szerzett, mellyel elzárták a Csikágónak csaknem valamennyi utcáját... A sötét utcán a legveszedelmesebb csapda a láthatatlan drótsövény".9 2 Másnap, midőn a munkásság vissza kívánt térni munkájához, bezárultak előtte a gyárak kapui: időközben ugyanis a gyártulajdonosok két hétre kizárták sztrájkoló munkásaikat a munkából. Ez a döntés motiválta az újabb zavargásokat, melyek azonban a külvárosok területére lokalizálódtak és védelmi jellegűek voltak. A tüntető munkások saját negyedeik egyedüli birtokolóivá váltak és elsőként az indulataikat engedték szabadon. „A kidöntött gázlámpák vasoszlopaival zúzzák be a gyárak kapuit, törnek zúznak, rombolnak. Mintegy negyven villamoskocsit felborítanak s amikor a tömegnek egy petróleumos hordókkal megrakott teherkocsit sikerül a hatalmába kerítenie, megkezdődik a gyújtogatás... A tömeg a villamosokból, a teheráruval megrakott kocsikból emelet magas barikádokat emel és megakadályozza ezzel a tűzoltók kivonulását is."93 A zavargások központja Angyalföld, de kiteljed más munkásnegyedekre is (Kőbánya, Újpest, Budafok). Az angyalföldi barikádok rögtönzött építmények, nem alkotnak összefüggő rendszert, arra viszont alkalmasak, hogy időlegesen feltartóztassák a városrész pacifikálására kirendelt katonai alakulatokat. A heves események dél felé lassan elcsitulnak, amiben része van a szociáldemokrata párt visszavonulást meghirdető proklamációjának. A két napit tartó zavargássorozat — végül — ott végződik ahonnan elindult: a vendéglőben! A párt 24-én arra hívja fel a munkásságot, hogy délután vonuljon a városligeti Zöld Vadász vendéglő udvarára, ahová el is megy mintegy 4 ezer ember. S noha az itt folyó gyűlés időtartama alatt és után kiújulnak még a munkások és a rendőrök közötti összetűzések, tehát átmenetileg a Városliget szintén hadszíntérré válik, ez már a zavargások záróakkordja.94 A zavargások súlyosságát a jelentős anyagi károk mellett az is bizonyítja, hogy 4 (más adatok szerint 3) a halálos áldozatok és 180 (vagy 186) a sebesültek száma. Az utóbbiak részletes kimutatása arra enged következtetni, hogy az eseményekben nők közvetlenül kevésbé vehettek részt, hiszen csupán 9 a női sebesültek száma.95 A „vérvörös csütörtök" eseményeinek térbelisége, topográfiai menete alapjában a párizsi kommünnel és a század végi, I Fatti di Maggio néven ismert milánói zavargásokkal állítható párhuzamba.9 6 Mi a közös bennük? A zavargások mindenütt úgy indultak, hogy a külvárosokból befelé áramló munkásság erőszakkal igyekezett hatalmába keríteni a városbelsőt, célja a belső negyedek fizikai kisajátítása-visszavétele. Kísérletének meghiúsulásával a munkásság offenzív kollektív akciója defenzívá-
