Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

834 DOKUMENTUMOK 834 Ily előnyök mellett magyar oldalon alig érné károsodás a román oldalt. Az erdélyi vízierők több mint 90%-a e területvisszacsatolás után is Románia birtokában maradnak, csakúgy, mint az erdélyi földgázmezők. A kérdéses területen termelt ásványok az ólom kivételével Erdélynek a Romániánál adandó részében is termeltetnek éspedig a legtöbb a visszacsatolni kért részen termelt mennyiségnél jóval nagyobb mennyiségben. Nem érintené kérelmünk a dél-erdélyi nagyjelentőségű vas- és kőszénbányákat. A Magyarországhoz kerülő erdőterület az erdélyi erdőterületeknek mindössze 13%-a volna. A Nagybánya vidékén termelt nyersanyagoknak pedig Románia gazdasági életében annyira nem volt jelentőségük, hogy Románia számos, Magyarországra létfontosságú nyersanyagból a szóban forgó területen megszüntette a termelést. így Ilován a pirit-termelést, Dernatatroson a bitumen-termelést, a nagybányai pirit pedig legnagyobb részt feldolgozatlanul hevert a román impérium idején. A magyar kormány 1946. április 25-én kelt Aide Mémoire-ja kb. 22 000 négyzetkm. visszaadását kérte. E 22 000 négyzetkm. határán valamivel túlesik Rónaszék és Aknasugatag, amely Nagybányától északra, a határ közelében fekszik. Tekintettel arra a körülményre, hogy az Aide Mémoire azt a politikai célkitűzést tartja szem előtt, hogy a román oldalon maradó magyar nemzetiségűek létszámát magyar oldalra kerülő román nemzetiségűek azonos létszámával aequiparálja, nézetünk szerint nincs akadálya annak, hogy az eredetileg javasolt új határvonalak egy megállapítandó Magyarország felé való betüremlése ellenében Aknasugatag és Rónaszék, amelyek sótermelése az egész magyar sószükségletet fedezné és e fontos ipari nyersanyag és nélkülözhetetlen élelmiszer birtokát a magyar közgazdaság részére biztosítaná, Magyarországhoz csatoltassék. Itt említjük meg, hogy Rónaszéken a trianoni békeszerződés óta sótermelés nem volt. Az itt felsorolt kívánságokkal szemben arra lehetne hivatkozni, hogy szabadabb nemzetközi forgalom esetén nincsen nagy jelentősége annak, vajon nyersanyag- és energiaforrások az ország határain belül, vagy a szomszéd országokban vannak-e. Ez a felfogás figyelmen kívül hagyja, hogy az idegen állam területén lévő nyersanyagforrások messzemenő gazdasági együttműködés esetén sem használhatók ki olyan mértékben, mint ez lehetséges volna, ha ezek a magyar kormány kontrollja alatt állnának. A magyar kormány ezzel kapcsolatban újból kifejezésre juttatja a legszorosabb gazdasági kollaborációra való hajlandóságát, de a történelmi felelősség szempontjából leszögezendőnek tartja azt is, hogy eredményes kollaboráció csak életképes felek között lehetséges. 2. Magyarország nemzetközi kötelezettségei Magyarország nemzetközi kötelezettségei részben a vesztett háborúból erednek, részben attól függetlenek és a két világháború közötti nemzetközi eladósodásának következményei. Időrendben a nemzetközi tartozások előzik meg a háború okozta kötelezettségeket, a nemzetközi jog és a politikai erkölcs szempontjából a háborús felelősségből eredő terheket illeti a magyar kormány felfogása szerint a prioritás. Alátámasztja ezt