Századok – 1993
Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761
DOKUMENTUMOK 771 tartotta volna, ha a kormány plebiszcitiumhoz3 0 fordult volna az államforma ügyében, nem azért, mintha a Nemzetgyűlés illetékességét kétségbe vonnók, hanem azért, mert a népnek közvetlen döntése kétségkívül a közakarat kijelentésének legdemokratikusabb formája." Alulírott Eckhardt Sándor31 — aki személy szerint is a köztársasági államforma híve — ugyanebben az értelemben szólalt fel a köztársaságról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásán.3 2 Az osztrák és a francia katolikus párt a királysági államformát jelenleg határozottan elutasítja3 3 , de ennek okán e pártok katolikus jellegét még senkinek sem jutott eszébe kétségbevonni, aminthogy ez nem is volna lehetséges. A sváb kitelepítés kérdéséről3 4 az Új Szó-beli nyilatkozat leszögezte, hogy: „A svábok kitelepítése nem kizárólagos magyar belügy, mivel nemzetközi határozatak intézkednek felőle. A kitelepítés nem minden svábra vonatkozik, tehát nem a nemzetiség a kitelepítés kritériuma, hanem a nácizmus. Sohasem került volna sor a svábok kitelepítésére, ha olyan sok sváb nem vált volna az embertelen nácizmus bacillushordozójává, a hitleri imperializmus előőrsévé és mindezzel hazánk romlásának egyik legfőbb okozójává.3 5 A magyar népet mindig nagy nemzetiségi türelem jellemezte; most sem vezeti nemzetiségi gyűlölet. De nem lehet elvitatni annak az álláspontnak igazságosságát, hogy azokat a svábokat, akik nem csupán német anyanyelvűeknek vagy nemzetiségűeknek vallották magukat, hanem akik a náci birodalom javára optáltak3 6 s akik Magyarországot a hitleri birodalomba akarták „betelepíteni", most ki kell telepíteni. Ezek elárulták az emberiességet és a magyar államot egyaránt. Viszont azok a svábok, akik az emberiességhez és a magyar államhoz a csábítás és fenyegetés korában is hűek voltak, a magyar állam egyenlőjogú polgárai maradnak." Egyedül a Néppárt emelt szót — a pártok közül — a nyilvánosság előtt ama természetjogi elv mellett, hogy a nemzetiségi hovatartozandóság miatt senkit sem érhet joghátrány, mikor a magyar állam egyenlőjogú polgárainak neveztük azokat a svábokat, akik német nemzetiségűnek vallották ugyan magukat,3 7 de a magyar államhoz, és az emberiességhez hűek voltak s nem optáltak a náci birodalom javára. A pártok kitelepítendőknek minősítették azokat a svábokat is, akik német nemzetiségűnek vallották magukat, mivel szerintük a német nemzetiséghez való tartozás megvallása és vállalása a legutolsó népszámlálás idején a náci birodalom melletti hűségnyilatkozattal volt egyértelmű.38 Vita tárgya lehet a pártok eme véleménye, de az vitathatatlan tény, hogy a Néppárt — ismét egyedül — elvileg mindenesetre a klasszikus keresztény természetjoghoz maradt hű. Programunk, noha a gyakorlati szociálpolitika tekintetében számunkra nem a maximális, hanem inkább a minimális programot jelenti, éppen úgy, mint egyes nyugati katolikus pártok programjához viszonyítva — katolikus szempontból — viszont a nyugati katolikus pártok programjához képest kétségkívül többletet jelent. Ami tehát programunkat illeti, az legalább annyira katolikus jelleget ad a Néppártnak, mint bármely nyugati katolikus párt programja bármely nyugati katolikus pártnak, akár az olasz Néppártra,3 9 akár az osztrák Néppártra, akár a francia Köztársasági Népi Mozgalomra gondolunk. Ezt a maximális katolikus programot 1945-
