Századok – 1993
Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413
424 IFJ. BARTA JÁNOS - BARTA GÁBOR volna a 241 000 márkára emelt bevételek 56,1%-a, az esetenkénti jövedelmekből (regálékból, „B") pedig a maradék 43,9%. Ha viszont az egyházi jövedelmek félreértéséből származó hibát kijavítjuk, az „A" kategóriájú bevételek közül csak a jövedelem 36,1 %-a kerül ki, míg a regálék jövedelemaránya 63,9%-ra emelkedik. Ez a szerkezet jelentette a bevezetőben említett éles kritikák kiindulópontját. A bírálók ugyanis valószínűtlennek tartották, hogy a 12. században a viszonylag elmaradott Magyarországon ilyen magas legyen a regálék bevételeinek aránya. Azt tehát kétségtelennek vehetjük, hogy III. Béla tekintélyes jövedelmekkel rendelkezett, de ezek valódi nagysága és belső aránya egyaránt több mint kétséges. A kimutatás adatainak ellenőrzésére azonban semmiféle egykori közvetlen forrásunk sincsen. Megint csak az utókorhoz kell fordulnunk, akár a püspöki jövedelmek esetében. Az összehasonlításra alkalmasnak tűnő adatokról ugyan még meg kellett állapítanunk, hogy sajnos időben meglehetősen távol állnak a 12. századtól. Sajnálatos az is, hogy e későbbi jövedelcmkimutatások megbízhatósága annál nagyobb, minél jobban eltávolodunk III. Béla korától. Az összevetés mégsem lehet eleve tanulság nélküli, hiszen mint láttuk, a főpapi jövedelmeknél használható becslés kialakítását tették lehetővé. III. Béla jövedelmeinek megismétlése mellett felidézzük tehát azokat az inkább szórványos adatokat, amelyeket Hóman Bálint Károly Róbert király jövedelmeiként kikövetkeztetett,39 valamint azt a két jövedelemsort, amit Engel Pál Zsigmond korára, illetve Fügedi Erik és Kubinyi András Mátyás uralkodására összeállított. A két utóbbi uralkodó adatainál Bak János megjegyzéseit is igyekeztünk figyelembe venni. Mellőzzük ezzel szemben azokat az adatokat, amelyek V. László, II. Ulászló és II. Lajos jövedelmeire vonatkoznak, mivel ezek — a királyi hatalom hanyatlása következtében — erősen redukálták, s így nem alkalmasak az ország adózó képességének megállapítására.40 De még az állva hagyott adatsorokból sem lehet közvetlenül fölhasználni a Mátyás király jövedelmeiről szóló, egyébként általában legvalóságosabbnak elfogadott becsléseket. Fügedi Erik és Kubinyi András körülbelül ugyanazon adatbázis alapján nagyjából azonos eredményre jutott, de a részletekben súlyos ellentmondások feszülnek állításaik között. Ezért szükségesnek látszik azok összehasonlítása és az ellentmondások feloldása. Ez eljárás eredményét a következő táblázat tartalmazza, a magyarázatot az után közöljük. A „nemesfémek" címszó alatt az arany- és ezüstmonopólium alapján dolgozó pénzverő kamarák jövedelmeit tüntettük föl. VIII. táblázat Mátyás király jövedelmei Bevételek Fügedi E. szerint Kubinyi A. szerint Helyesbített dica, hadiadó 300 000 385 000 385 000 városok adója 20 000 22 000 22 000 szászok ádója 22 000 25 000 25 000 zsidók adója 4 000 4 000 4 000 harmincadbevételek 50 000 50 000 50 000 „nemesfémek" 60 000 60 000 60 000
