Századok – 1993
Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413
III. BÉLA KIRÁLY JÖVEDELMEI 421 1495-ös adólajstromok alapján összesen 25 548 portával rendelkeztek. A felsorolásból kimaradt, nyilvánvalóan káptalani kézben lévő négy megyében (Bars, Hont, Esztergom és Szepes) 9191 portát írtak össze.30 E kilencezeregynéhány porta a huszonötezer-néhányszáznak 36%-a (a teljes egyházmegyéének — 34 739 porta — pedig csak 26,4%-a, azaz jóval elmarad a szakirodalom által javasolt 2/3-1/3 aránytól). Ha az érseki tizedjövedelmeket — kb. 12 500 Ft — azért, hogy a teljes egyházmegye adatát elérjük, megtoldjuk e 36%-kal, pontosan 17 000 forint értékre jutunk, amihez hozzáadva a földesúri és a pisetum-bevételek kb. 7000 Ft-os összegét, 24 000 forintot kapunk. Ez pedig nemcsak megfelelő kiindulási pontnak számítható, hanem szinte pontosan egyezik az 1525-ös híradás (egészen más alapon korrigált) 25 000 Ft-os értékével.3 1 Az egri egyházmegyében a püspök által dézsmáltatott megyék száma 8 (Abaúj, Bereg, Borsod, Heves, Sáros, Szabolcs, Zemplén és Zaránd), a portaszám ezekben 34 717. A nem a püspöknek dézsmáló megyék (Külső-Szolnok, Ung, Ugocsa és Máramaros)3 2 portaszáma 7711. A káptalani megyék tehát a püspöki megyék portaszámának 22,22%-át teszik ki (s az egész egyházmegyén belül — 42 428 porta — csak 18,18%-ot. Egyébként a portaszámok aránya minden további magyarázatot fölöslegessé tesz arról, miért oly magas az egri püspök jövedelme).3 3 Az egri dézsmákat (15 000 Ft) megemelve ezzel a 22,22%-kal = 18 330 Ft összeget kapunk, ami összeadva az egri püspök földesúri jövedelmeivel (3500 Ft), 21 830 Ft-os végeredményt ad, majdnem hajszálra ugyanannyit, mint amennyit 1525-re a velencei követek jelentései alapján a kutatók megállapítottak (22 000 Ft). E hosszadalmasnak tűnő kitérő eredményeképpen, úgy véljük, azt nyugodtan ki lehet mondani: a nevezetes 1525-ös jelentés adatai megfeleltek a valóságnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a velencei követek valószínűleg egybemosták a püspökségek és a káptalanok bevételeit. Mivel viszont nekünk itt az egyik problémánk éppen a püspökségek 12. századi teljes dézsmaszedési gyakorlata volt, a fenti adatsort tehát minden további nélkül használhatjuk az összehasonlításban. A táblázat adatai közül azonban ki kell hagynunk Spalato, Zara és Szerém jövedelmeit, mert mindegyik csak az egyik táblázatban szerepel. Az így korrigált eredmény — maradva az egyszerűbb számítást lehetővé tevő változatnál — a következő: VI. táblázat A magyar egyház valószínű bevételei 1185-ben 4331 kg ezüst érték 1525-ben 7151 kg ezüst érték A 12. századi jövedelmekből — a kutatás mai állása szerint — 3/4 rész esett az egyházi bevételekre (tizedek, cathedraticum stb.), és 1/4 rész az egyházi birtokok hozamára.3 4 Ezüstértékben kifejezve ez 3248, 2 kg, illetve 1082,7 kg. A 16. század elején a két ismert egyházmegyében összesen 35 500 Ft származott e két jövedelemfajtából (a pisetumot most nem vehettük számításba, mert azt egyedül Esztergom kapta), s ebből mindössze 8000 Ft volt a püspöki birtokok bevétele, azaz pontosan 22,5%. Ezt az arányt kivetítve az ország egészére,35 a fenti, 1525-i ezüstértékből 5542 kg jut az egyházi és 1609 kg a világi jövedelmekre.
