Századok – 1993
Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413
420 IFJ. BARTA JÁNOS - BARTA GÁBOR Ш. táblázat Az esztergomi érsekség reális jövedelmei a 15. század végén Földesúri bevételek 4 500 Ft Tizedbevételek 12 500 Ft Pisetum-jog 2 500 Ft Összesen 19 500 Ft Ugyanilyen, bár némileg eltérő technikájú korrekciókat kell elvégezni az egri számadásokon is. Mivel e kimutatások mindmáig nyers állapotban vannak, az egyes évek adatainál minden esetben a kivetési összegeket vettük számításba, elsősorban azért, mert az adatok tanulsága szerint a tisztviselők igen következetesen, és gyakorlatilag maradék nélkül behajtották az esetleges elmaradásokat, általában már a következő esztendőben. Értelemszerűen kihagytuk viszont a hátralékok összegeit, mivel azok matematikailag megduplázták volna a kérdéses bevételeket.2 8 E korrekciókkal az egri püspökség várható bevételei a három, legegyszerűbben áttekinthető évben a következőképpen alakultak: IV. táblázat Az egri püspökség kimutatott jövedelmei a 15-16. század fordulóján Bevételek 1493 1495 1503 Bevételek (Forintban) Bortized 3 959,5 4 749 3 728 Egyéb tiz., egyh. jöv. 11 652,5 10 022 11 292 Földesúri bevételek 2 939,8 3 881 1 749 OsszeseD 18 551,8 18 652 16 769 Ha figyelembe vesszük, hogy az 1503-as adatok elsősorban a földesúri bevételek (egyébként nehezen magyarázható) visszaeséséből, tehát feltehetőleg szervezési vagy társadalmi okokból származtak, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy az egri érsekség reálisan számítható becsült jövedelme a következő lehetett a 15-16. század fordulóján: V. táblázat Az egri püspökség reális jövedelmei a 15-16. század fordulóján Tized (és egyházi) bevételek 15 000 Ft Földesúri bevételek 3 500 Ft Összesen 18 500 Ft Az 1525-ös számadatokból azonban 25 000, ill. 22 000 Ft) még mindig távol vagyunk. A továbblépéshez pedig annak megállapítása is szükséges, hogy e jövedelmeket mennyivel kell megemelni ahhoz, hogy a 12. század végi állapot, a teljes tized püspöki beszedése összevethető legyen e 15. század végi adatokkal. Bár részletes kimutatásaink nincsenek, cs adataink között több átfedés is van, az arányokat nagyjából meg lehet becsülni, éspedig a dica-jegyzékek fölhasználásával. Az esztergomi egyházmegye 10 vármegyéjében szedte be az érsek a dézsmát (Pozsony, Nyitra, Komárom fele, Nógrád, Torna, Gömör, Zólyom, Árva, Liptó és Turóc).29 E megyék az
