Századok – 1993
Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413
III. BÉLA KIRÁLY JÖVEDELMEI 417 A fenti jövedelmek persze csakis úgy lesznek összehasonlíthatók, ha azonos mértékegységben fejezzük ki őket. Erre a tiszta ezüst súly kínálkozik leginkább. III. Béla korában a magyar márkával számoltak, ennek súlya 233,35 g volt, 80%-os ezüsttartalom mellett. 1 akkori márka ezek szerint 186,68 g színezüstöt tartalmazott.14 A Károly Róbert által bevezetett aranyforint súlya 3,5585 g volt, aranytartalma 98,958%-os, azaz a tiszta arany mennyisége 3,5214 g. Az arany és ezüst váltási aránya a 14. század óta alig változott: 1:11,22-hoz.15 A fenti táblázat eszerint a következőképpen módosul: П. táblázat A magyar érsekek és püspökök kimutatott jövedelme, színezüst kilogrammban Egyházmegye 1185/1195 14. sz. eleje 1525 Esztergom 1120,1 474,1 987,8 Kalocsa-Bács 466,7 237,0 790,2 Eger 560,0 98,7 869,2 Vác 130,6 59,2 158,0 Pécs 280,0 395,1 395,1 Győr 186,7 98,7 513,6 Veszprém 317,3 118,5 474,1 Nyitra 56,0 ? 158,0 Csanád 373,4 118,5 118,5 Bihar 186,7 237,0 1027,3 Erdély 373,4 197,5 948,2 Zágráb 280,0 237,0 711,2 Spalato 93,3 ? 7 Zara 74,7 ? 7 Szerém ? 11,8 197,5 Összesen 4499,0 kg 2283,7 kg 7348,9 kg Az utolsó 3 nélkül 4331,0 kg -7151,4 kg Van-e mód arra, hogy e jövedelmi arányokat fölhasználhassuk a királyi bevételekről szóló adataink értékelésénél? Ha igen, s a végeredmény hihető lesz, mindenképpen több hitelt kell tulajdonítanunk a rájuk vonatkozó adatsornak is. A fenti kimutatások számsorai mindenesetre arról látszanak vallani, hogy a magyarországi püspökök jövedelme 1185 és a 14. század eleje között nagyjából a felére csökkent, hogy azután onnan 1525-ig háromszorosára (a 12. századihoz viszonyítva is több mint másfélszeresére) nőjön. Ez pedig ellentmondani látszik annak, hogy az ország lakossága az 1100-as évek vége és 1525 között legalább is megduplázódott, (nem egészen 2 millióról legalább 3,5 millióra nőtt), de a 14. század elején is legalább azonos, vagy kicsivel több is volt a 12. század végihez képest:1 6 körülbelül 2 millióra tehető. (A közbenső törést a tatárjárás legoptimistább becslések szerint is 25%-os embervesztesége, és az 1290-es évek végétől az 1320-as évekig tartó belviszályok magyarázzák.1 7 ) A főpapi jövedelmek alapvető eleme ugyanis mindvégig a dézsma volt, ami pedig számtani függvénye a népességszámnak, illetve kisebb mértékben az életszínvonal változásainak. Tehát a 14. század eleji püspöki jövedelmek-
