Századok – 1993
Tanulmányok - Györffy György: Az Árpád-kori magyar krónikák III–IV/391
TANULMÁNYOK Szűcs Jenő emlékének Györffy György AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR KRÓNIKÁK A régi magyar krónikákról a 20. század első felében Hóman Bálint ,A Szent László-kori Gesta Ungarorum és 12-13. századi leszármazói" (Bp. 1925) с. művében és Domanovszky Sándor krónikatanulmányaiban (1899-1942) alakította ki azokat a fő nézeteket, melyek összefoglalása megtalálható a Szentpétery Imre szerkesztette „Seriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum" szövegkiadás (I—II. Bp. 1937-38 - SRH.) latin nyelvű bevezetéseiben, ahol a kérdés irodalma is fellelhető. Ezek szolgáltak alapul C. A. Macartneynek a magyar krónikákról angol nyelven írt tanulmányaihoz (Studies on the Early Humgarian Historical Sources. Bp. 1940-1942), és összefoglalásukhoz: „The Medieval Hungarian Historians. A Critical and Analitical Guide" (Cambridge 1953). Magam „Krónikáink és a magyar őstörténet" с. könyvemben (Bp. 1948) főként a magyar krónikáknak azon részeit vizsgáltam, amelyek a magyar őstörténetre és a honfoglalás korára vonatkoznak. A krónikák vizsgálata kapcsán ahhoz a többek által képviselt, de mára meghaladott nézethez csatlakoztam, mely szerint az első magyar krónika 1060 táján készült. Cáfoltam Hóman feltevését, mely szerint az elveszett Szent László-kori Gesta tartalma azon szövegegyezésekből állapítható meg, melyek Anonymus 1200 körül írt Gesta Hungarorumában és a 13. századi hun-magyar krónika alapszövegében találhatók. A hun-magyar krónikát nem az 1283 körül író Kézai Simonnak tulajdonítottam, mint többen vélték, hanem annak az V. István-kori (1270-72) gestaírónak, aki Domanovszky szerint a hun-magyar krónikát összeállította. Ennek íróját abban az Ákos mesterben találtam meg, aki székesfehérvári őrkanonok, óbudai prépost és királynéi kancellár volt, s ezt egyebek mellett azzal bizonyítottam, hogy a krónikaíró kiemelten foglalkozik az Ákos nemzetség mellett a székesfehérvári kincstárral és az óbudai prépostsággal. Könyvemben Ákos mestert tekintettem a magyar történet elé írt hun történet írójának is. A hazai kutatók zöme nézetemet Ákos mesternek az V. István-kori gesta szerzőségét illetően elfogadta, de
