Századok – 1993

Folyóiratszemle - Kerekasztal: Az amerikai külkapcsolatok története I/195

FOLYÓIRATSZEMLE 197 Világrendszerek Az amerikai külpolitika kutatói régóta azon vitatkoznak, hogy a külkapcsolatok a belpolitikai helyzettói vagy a külvilág realitásaitól függnek-e elsősorban, ahelyett, hogy a kettő kapcsolattát vizsgálnák — rója fel a történészeknek Thomas J. McCormick, a University of Wisconsin professzora, ebben segíthet a világrendszer-elmélet (worldsystem theory), melynek alapgondolata, hogy a kapitalizmus világméretű kibontakozása során három eltérő fejlettségű, a nemzetközi szereposztásban más-más feladatot betöltő zóna jött létre. Az elgondolás két egymással is versengő elmélet keverékeként született. A függőség-elmélet átvette azt a gondolatot, hogy a Harmadik Világ elmaradottságának végős soron az Első Világ (a legfejlettebb régió) fejlődése volt az oka. A modernizáció-teóriából az került bele, hogy a periféria országait még a forradalmi változások sem tudják kiszakítani jelenlegi helyükről, s csupán néhány országnak van esélye, hogy belépjen a legfejlettebbek közé. A világrendszer-elmélet a gazdasági folyamatokra helyezi a fő hangsúlyt akkor is, amikor pl. a hegemón államok felemelkedésének és hanyatlásának okait vizsgálja. (Egy országot gazdasági hatalma kényszerít arra, hogy befolyását máshol is érvényesítse, de hogy elért politikai befolyását fenntartsa, túl sokat kell fegyverkezésre költenie, ez viszont gyengíti gazdasági potenciálját.) Egy másik gondolatmenet, az ún. „realista iskola" hívei ezzel szemben a gazdasági hatalmat csak egy tényezőnek tekintik, nem pedig az események mozgatórugójuk Ha összevetjük a világrendszer- és a realista elméleteket, jobban megérthetjük, hogyan emelkedett az USA a periférián lévő kis gyarmatból vezető hatalmává s hogy mennyiben befolyásolták ezt a folyamatot a világgazdaság és a politikai világrendszer változásai. Ennek segítségével történelmi keretbe tudjuk ágyazni az 50-es évek amerikai hegemóniáját, s ennek jelenleg tapasztalható hanyatlását. Függőség Érdekes példával kezdi cikkét Louis A. Perez, a University of South Florida tanára. Donald kacsa, aki Dél-Amerikában is milliókat szórakoztat, tulajdonképpen az amerikai értékek közvetítője: a kapitalizmus előnyeit és a kommunizmus gonoszságát hirdeti. Donald kacsa az imperializmus ügynöke. Az imperializmus fogalma ritkán került be az amerikai külpolitika történetével foglalkozó történeti irodalomba, akkor is csak inkább egyes események leírására, nem pedig olyasvalamiként, ami az USa-latinamerikai kapcsolatok jellegéből fakad. A latin-amerikai kutatók alaposan tanulmányozták az imperializmus problémáját s megállapításaik az ún. függőség elméletben nyertek kifejezést. Ennek segítségével próbálták megérteni a társadalmi bajok gyökereit és megoldásokat találni rájuk. Az elmélet elsősorban arra keresett magyarázatot, hogy mi az oka a fejlettségnek és az elma radottságnak, s azt a választ adta, hogy Latin-Ame rika gazdasági fejletlensége a kapitalizmus expanziójára vezethető vissza, vagyis az ország gazdasági állapota más országok gazdaságának fejlődésétől függ. Az elméletet fel lehet használni Latin-Amerika és az US A kapcsolatainak vizsgálatára. E szerint az USA szegény szomszédai kárára gazdagodik, s csak annyira engedi fejlődni partnereit amíg az saját érdekeit szolgálja. Az eredmény egy minden tekintetben — politikailag, gazdaságilag, katonailag, társadalmilag — függő térség. A kutatás egy másik iránya azt vizsgálja, mennyiben határozza meg ezen országok belső társadalmi fejlődését az elmaradottság, s mennyire tehetők ezért felelőssé a külső tényezők. A függőség-elmélet sok mindent új megvilágításba helyezett létrejötte óta, s ezek alapján új nézőpontból lehet kutatni az Amerika-közi viszonyokat Nemzetbiztonság Évente tucatnyi könyv és még több cikk jelenik meg a nemzetbiztonságról, ám átfogó koncepcióként csak mostanában kezdik el használni a történészek — állapítja meg Melvyn P. Leffler, a University of Virginia professzora. Nemzetbiztonsági politika alatt azokat a döntéseket értjük, melyek egy állam alapvető értékeinek külső fenyegetés elleni védelmére irányulnak. Mivel belső és külső tényezőket egyaránt figyelembe kell venni, az elmélet elkerülheti az egyoldalúság csapdáját. Ha külső fenyegetésről írnak, az elemzőknek feltétlenül különbséget tett tenni vélt és valós veszély között, hiszen a politikusok ebben nem mindig jeleskedtek. Ugyanilyen fontos annak meghatározása is, hogy mit tartott az amerikai kormány alapvető értékeknek, melyeknek mindig voltak ideológiai, gazdasági és geopolitikai összetevői is. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a politikai vezetés sem volt mindig egységes ebben a kérdésben. Az elmélet segíthet megérteni az amerikai külpolitika 20. századi expanzióját. A világhatalmi átrendeződések, a nemzetközi rendszer változásai átalakították az amerikai politikusok veszélyérzetét és az alapvető értékek definícióját. Másképp viszonyultak például Európa talpraállításához az első, mint a második világháború után, mivel az 1940-es években a Szovjetunió olyan fenyegetésként jelent-