Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 137 25 1832. február 7-ei bejegyzés, Napló IV. kötet (Bp. 1934.), 241. Ullmann és Széchenyi viszonyáról Id. IV. kötet, 597. V. kötet 30. 176. Az 1838. jan. 30-ai bejegyzés így szól: Ullmann bei mir. Kopweh. IV. kötet, 150. 26 Tagsági névsorok az évente megjelenő pesti Casino Könyv-ben (Pest, 1828.) Wodianer Sámuel áttérésének időpontja tisztázatlan. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai: Nagykereskedők a reformkori Pesten (Budapest, 1989.), 160. 1839-et adja meg, de a Pesti Hírlap 1841. március 3-i száma arról számol be, hogy az áttérés éppen akkor történt. 27 Ld. a vitáról a titkosrendőri jelentést Viszota: Széchenyi élete, in: Napló, 1П. kötet. LV. 28 Pulszky: Életem és korom, I. kötet, 48. és Barany: Széchenyi, 167. 29 1830. február 1-i és május 20-i rendőrségi beszámolók, Napló, IV. kötet, 657. és 663. ld. még Miss (Júlia) Pardoe: The City of the Magyar Hungary and her Institutions in 1839-40. 3 kötet (London, 1840), III. kötet 2-3. „A bál és a biliárd-termek rendkívül elegánsak voltak, és a „Nemzeti"-nek ismert kaszinó, amelybe csak nemesek és a tanult foglalkozások tagjai nyertek felvételt, az egész első emeletet elfoglalja, míg a fölötte lévőnek, amelyet Kereskedelmi Kaszinónak hívnak, kereskedők és olyan tiszteletreméltó egyének a tagjai, akik a város kereskedelmében részt vesznek..." 30 A Pesti Nagykereskedők Testületének történetéről ld. Pálya Jakab: A pesti polg. kereskedelmi testülete és a Budapesti Nagykereskedők és nagyiparosok társulata története (Budapest, 1896.) Az új szervezet szabályzatának 15. paragrafusa kimondja, hogy a végrehajtó bizottságnak 2/3 részben mindig kereszténynek kell lenni. A szervezeti szabályzatot ld. Palugyay Imre: Buda-Pest szabad királyi városok leírása (Pest, 1852.), 513-516. A Kereskedő Kaszinót 1831-ben alapították, és 354 tagja főleg a kereskedők testületéből toborzódott, bár a tagok között több gróf és báró is volt. Ld: Mitglieder des Mercantil Casino in Pesth (A pesti Kereskedő Kaszinó tagsága) (Pest, 1839.), Majláth Béla adatgyűjtése a magyar kaszinók keletkezésének tötrénetére vonatkozóan" (1829-1835) (Majláth Gyűjtemény) Országos Széchényi Könyvtár (OSzK) Kéziratgyűjtemény, Quart.Hung. 2356, fol. Юг. A Majláth kollekció hasznos kéziratos forrásgyűjtemény az 1848 előtti idők kaszinóinak történetéről. 31 Viszota: A kaszinók hatása XXVII. Majláth kb. 60 kaszinót soroi fel, amelyeket 1827 és 1842 között alapítottak, valamint 1832-1837 között további 14 olvasókört. Majláth Gyűjtemény 208r-v„ 270r-v., 272r-v., 273r. Az a benyomásom, hogy sokkal több ilyen intézmény volt. 32 Az incidens 1842-ben történt A budavári casino-egylet félszázados története, 1841-1891 (Budapest, 1891.) 15. 33 Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok (Budapest, 1982.) 70. 91. 101. 122. 105. A könyv bőven idéz az egykorú újságokból. 34 Jellemző, hogy a két egyesület 1848-ban újra egyesült. Ld. Szűcs István: A debreceni casino története (Debrecen, 1884.), 10-11. 13. és Kálmán Boldisár. A debreceni casino százéves történte, 1833-1933 (Debrecen, 1933.), 5-11. 35 Pesti Hírlap I. (1841.) 723. 36 Ibid. 37 Gyöngyösi Casinó Könyv (Pest, 1838), II. k. 26. 38 Gyöngyösi Casino Könyv IV (Pest, 1840), 16. 3. és 15.§ Ugyanez a kitétel a következő években is megjelent. Ld.: Gyöngyösi Casino Részvényeseinek névsora s a Casino alapszabályai és rendeletei 1841/42 (Pest, 1842?), idézi a Majláth Gyűjtemény, 118v és 122v. 39 Gyöngyösi Casino Könyv II (Pest 1838) 33. 18.§ és IV. (Pest, 1840.) 28. 15.§ 40 Pesti Divatlap (1845) 1228. és általában dezséri Bachó László: A Gyöngyösi Kaszinó egyesület története (1836-1936) (Gyöngyös, 1938), 15. 21. 41 Breznay Imre: Az egri kaszinó százéves története 1833-1933 (Eger, 1934.) 36. 42 „Hogy mivel az Egyesületnek fennálló szabályai szerint, casinó tagja tsak hazafi lehet: vallyon a Zsidók mint nem hazafiak, ugyan azon módon bevétethetnek é az egyesületbe?" Komáromi Casinoi Jegyzőkönyv, 1824-36 I. 1843, OSzK Kéziratgyűjtemény, Fol. Hung. 1870, fol. 18r. Ld a kaszinónak a társaság jegyzőkönyvein alapuló történetét is a Komáromi Lapok-Ъш, (1883.), 50-51. számok és (1884.) 5. szám, amint azt a Majláth Gyűjtemény említi fol. 31r ff, különösen fol. 71r-v. 43 Fényes Elek: Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, 6 kötet (Pest, 1837.) III. kötet, 207. 44 Titkos jelentés, Pozsony, 1847. movember 6. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. szerk. Barta István (Budapest, 1951.) 230-234. Mindazonáltal érdemes összevetni a becikkelyezett zsidó törvényekkel kapcsolatos vegyes megjegyzéseket is. Ld. Kecskeméti Károly: A liberalizmus és a zsidók emancipációja c. cikkében, Történelmi Szemle XXV (1982.) 185-209. különösen 204-207.
