Századok – 1992
Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517
540 székely györgy A város két részét hivatalos oklevelek összekapcsolták és a toulousei polgárok közössége ilyenkor mint a Cité és a Bourg jó emberei (bonihomines) jelentek meg. 1226-ban hivatalos rendelkezés a lakosságot beosztotta kategóriákba: lovagok, polgárok és más jó emberek. Az albigens háború egy költő kortársa a toulousei népet egyszer lovagok, polgárok és köznép, másszor lovagok, polgárok és iparosok (menestrels) gyanánt csoportosította. Az ilyen megkülönböztetés 1250 körül megjelent magánoklevelekben is. A városi elit kialakulását egyengette, hogy a városi vezetés igyekezett kiterjeszteni a gazdasági hatókört mind hatalmi, mind pénzügyi eszközökkel. így viselt hadat Toulouse 1202/04 során 23 uraság és helyi közösség ellen. A városvezetés korlátozni vagy éppen eltöröltetni kívánta a vámokat és követelte, hogy nyissák meg a falvakat a toulouse-i polgárok előtt kiaknázási területül. A testületi siker és az egyéni feltörekvés eredménye, hogy Pons de Capdenier dúsgazdag toulousei lakos halálakor (1229) több mint 300 dokumentumot hagyott hátra, amelyek a városbeli és vidéki járadéktekercseit tartalmazzák. Érdekelt volt fában, állattenyésztésben, földművelésben. Beállítottságával összefért, hogy a domonkosrendieket megadományozta. A Cité saját terjeszkedése növelte súlyát annyira, hogy 1152-ben megjelent a városi testület előzménye. Ekkor esik szó a toulousei Cité és az előváros (faubourg) közös tanácsáról, amelyben részt vett 6 capitularius (népnyelven capitol), 4 bíró és 2 advocatus. Ezek együttesen hoztak rendszabályokat a bűnök és vétkek büntetésére, a kereskedelem szabályozására, az idegenek védelmére. Ez a tanácsjellegű csoport úgy jöhetett létre, hogy a gróf bízhatott meg a városi elithez tartozó bölcs férfiakat (prud'hommes) ügyek irányítására és bírótársul. Ez tehát a grófi közigazgatásból nőtt ki és annak hozzájárulásával működött. De már nem a gróf nevében járt el. A toulouse-i városvezetés tehát csendben, erőszakos összeütközés nélkül jött létre. Első felbukkanása ezért már cselekvésben mutatja, tehát talán néhány évvel azelőtt alakulhatott. 1175-ben már közös tanács formájában mint káptalan (capitulum) a Cité és a Bourg képviselőiből, később archaizáló formában mint capitolium, Capitole szerepel ez. 1176-ban a város és az előváros 6-6 capitulariusa — ez is sejteti a területi képviselet alapján összetételt — a Saint Quentin egyházban tartotta ülését és számos prud' hommes jelenlétében ítélkezett, mégpedig büntető eljárásban. 1180-ban a capitulum a szintén prud'homme tartományi bíró segítségével foglalkozott a Citében lévő vízfolyások szabályozásával, itt már a gróf hozzájárulását is mellőzték. A középkori toulouse-i városi tanácsosok (capitouls) intézménye azzal teljesedett ki, hogy lett külön székházuk. Az első városháza (Capitole) helyét apránként vásárolta meg a város 1190 és 1204 között a Cité és a Bourg határán, a sánchoz igazodva. Még önállóbb lett Marseille, a város előkelő polgárai által kormányzott városköztársaságként a 13. század első felében. Ez 1212/16 során jött létre és az Anjouk 1246-i felülkerekedésével ért véget. Arisztokratikus elemek álltak az autonóm kormányzat élén, mint a marseillei eskütársulás (conjuratio) tisztségviselői: 12 rectores aut consules. Arlesban 1200 körül közgyűléseket tartottak, a közösség testvérület (confratria) formáját mutatja, élén tanácsosok (consiliarii) és consulok álltak 1235 előtt, a kommunia rektorai 1245 óta még 1248-ban is, de ez a városi kormányzat nem állandó, mellettük jelenik meg a podestá-méltóság 1247/48-ban és átveszi a hatalmat a podestà tőlük 1249-ben. De amikor ez a Barrai de Baux az Anjouk mellé
