Századok – 1992
Tanulmányok - Senga Toru: A besenyők a 8. században V–VI/503
a besenyők a 8. században 507 Észak idegen törzse(i), amely(ek) szomszédos(ak) Tibettel, de további kutatásokra bízta, hogy kiderítsék a szóban forgó Hor mivoltát2 1 . A besenyőkről az utolsó 5. Hor követ jelentésében esik szó. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Moriyasunak két fontos értelmezésére kell hivatkoznunk. Szerinte a 85-86. sorok úgy értendők, hogy azon a vidéken, ahol valaha a türgisek (Du-rgyus) és az arabok (Ta-zig) háborúskodtak, jelenleg a karlukok (Gar-log) vannak. Moriyasu megjegyzi, hogy mivel a karlukok a talaszi csata (751) után gyakoroltak befolyást a Szemirecsije és Talasz vidékén, e híradás a 750-es évek utáni helyzetet hagyományozta ránk.2 2 Moriyasu másik fontos értelmezése az, hogy a 86-88. sorok úgy értendők, hogy a manicheizmust támogatói harcoltak az ezt ellenzőkkel az ujgur birodalomban a 8. század harmadik negyedében, és ezt a tudósítást a tibeti szerkesztő tévesen szúrta be az 5. Hor követ jelentésébe.2 3 Ha az imént ismertetett értelmezéseket elfogadjuk, az 5. Hor követ jelentéséből eltűnnek a zavaros elemek, és az tűnik ki belőle, hogy a türgisek helyére költözött karlukoktól „keletre" az Og-rag-ok és ezektől „északkeletre" pedig az I-byil-kor-ok voltak. Moriyasu tolmácsolásában a következőképpen hangzik a besenyőket is szerepeltető, számunkra igen fontos részlet (89-90. sorok). „Tőlük (az I-byl-kor-októl - S.T.) északnyugatra van a Be-éa-nag-ok törzse. Ötezer harcosa van. A Hor-okkal háborúskodtak. Tőlük (a Be-őa-nag-októl - S.T.) nyugatra van a Dru-gu Ha-layun-log-ok törzse".2 4 Témánk szempontjából érdemes megjegyezni azt — bár Moriyasu nem emelte ki —, hogy Bacot fentebb idézett fordítása, miszerint a besenyők „háborúskodnak" a Яог-okkal,25 nyilván nem lehet az egyetlen értelmezési lehetőség. A Hor-ok mivoltáról, akikkel a besenyők „háborúskodtak ['thab-(b)o]", Moriyasu külön nem nyilatkozott, de bizonyos, hogy itt is, mint a többi hét esetben, az ujgurokról van szó. Véleménye szerint a besenyők az Altáj és a Tarbagataj között helyezkedtek el-26 Ez — amint látni fogjuk — azt jelentené, hogy a besenyők szállásterülete nem változott meg azután sem, hogy az ujgurok az Altaj-hegység nyugati oldalán lakó karlukokat elűzték. Ez azonban nehezen képzelhető el. Kétségtelen, hogy a besenyők a 8. század közepén az ujgurok szomszédságában éltek. Szállásterületüknek hozzávetőleges meghatározásakor támpontul szolgál ez a körülmény, valamint az, hogy ha ismerjük a velük szomszédként említett I-byil-korok és a Ha-la-yun-log-ok elhelyezkedését. Először tekintsük át a 8. század közepén az altaji és az ezzel szomszédos területeken végbement eseményeket, hogy jobban megértsük a besenyőket körülvevő geopolitikai helyzetet. Tudjuk, hogy miután a baszmilok, a karlukok és az toquz oguz törzsszövetség élén álló ujgurok szövetkezve megdöntötték a türk kaganátust, az ujgurok 744-ben együttműködve a karlukokkal szétverték a baszmilokat s létrehozták az ujgur kaganátust nagyjából a mai Mongólia területén.27 Ekkor az ujgurok hatalma nyugaton az Altaj-hegységig terjedhetett ki2 8 . A karlukok pedig az Altaj nyugati oldalán a Kara-Irtis és az Urungu vidékén voltak.2 9 Nem sokkal később, 746-ban a karlukok — akik talán korábban eljöttek az ujgurokhoz, hogy együtt indítsanak hadjáratot a türkök ellen — ellentétbe kerülve az ujgurokkal, elmenekültek és nyugaton szövetkeztek az on og-okkal (türgisekkel).30 Ismeretes, hogy a második ujgur kagán (El etmiS Bilgä kagán:747-759) arra törekedett, hogy a környező népeket, főleg a nyugati és északi szomszédait fennhatósága alá vonja. A karlukok és a türgisek, sőt a baszmilok is harcoltak az ujgurok
